Back to top

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

A bácsbokodi Albert Agro EV 1991 óta művel saját földeket. Nyolc-kilenc évi gazdálkodás után kristályosodott ki stratégiai célként, hogy olyan művelési módra álljanak át, amivel meg tudják őrizni a talajban a vizet, a szenet, a humuszt, sőt, akár növelni is lehet a mennyiségüket, emlékezett vissza Hegedűs József tulajdonos.

Ma már 500 hektárt hasznosít a vállalkozás, aminek egy része saját, más része bérelt.

A családtagokkal alkotott laza konzorcium az ezredforduló táján indult el a szántás nélküli technológia irányába, ami az ő esetükben a forgatásos művelés teljes leváltását jelentette. Öt év elteltével kísérleti céllal még konvencionálisan művelték a terület egy részét, de 2006 óta sem eke, sem más hasonló eszköz nem járt a földjeiken.

Repce őszi kultivátorozása a bácsbokodi gazdaságban
Repce őszi kultivátorozása a bácsbokodi gazdaságban
Fotó: Albert Agro EV

Amíg a magyar piacon nem voltak elérhetők a megfelelő gyári eszközök, saját maguk barkácsoltak. A sekélyműveléssel és a minimumvetéssel kezdték, majd később lazítókat is használtak mint alapművelő eszközöket.

Az általuk művelt területek humusztartalma jelentősen nőtt, a csapadék beszivárgása felgyorsult, a párolgása pedig csökkent. A tömörítés a fölső evaporált réteg alatt 4-5 centivel megy végbe, így a szél és a nap nem tudja olyan könnyen elvinni a nedvességet a talajból.

Megtöbbszöröződött a földigiliszták száma.

A termelés jövedelmezősége az átállással folyamatosan nő. Az első 6-7 évben 10-35 százalékkal nőttek a hozamaik. Természetesen, később ilyen volumenű növekedésre nem lehet számítani, de már az is szinte megfizethetetlen, hogy a talaj folyamatosan jól művelhető.

A Mezőfalvai Zrt. 2007-ben tért át a kíméletes talajművelésre – mondta el Zoványi György, a vállalat növénytermesztési igazgatója. Klasszikus szántást csak ott végeznek, ahol muszáj a technológia miatt. A szántást elmunkálóval végzik, a lazítást is rögtön zárják, a kultivátorozást hengerezés követi. Nem hagynak időt a talaj kiszáradására, és csak akkor hajtják végre a műveleteket, ha minden feltétel adott hozzájuk, nem erőltetik, ha nem muszáj.

Úgynevezett keveréses művelést alkalmaznak, vagyis nem fordítják a talajt, hanem összekeverik a szármaradványokkal. Csökkentették a kemikáliák használatát, amit azért tudtak megtenni, mert ennyi növény mellett jobb a talajhigiénia, mint a szűk vetésforgókban. Jó pár kétszikűt termelnek, a vetésváltás szabályait nem rúgják fel.

Tavaly talajhőmérést végeztek egy közeli gazdaságban, ahol hasonló műveléssel próbálkoznak. A konvencionális parcellán, szántott talajon 39 Celsius-fokot mértek a felső 20 centiméteren, míg mellette, a mulcstechnológiával művelt részen mindössze 23 fokot.

A morzsaszerkezet, a por és a rögfrakció aránya nagyban befolyásolja, hogy az erőgépnek mekkora teljesítményt kell kifejtenie. Az üzemanyag-felhasználásban 20-25 százalékos csökkenést tapasztaltak, és az eszközök kevésbé használódnak.

A társaság vezető­je szélsőségesen aszá­lyos években is reálisnak tekinti a 20-40 százalékos terméstöbbletet a kon­vencionális műveléshez képest.

A technológia hátulütőiről szólva kiemelte, hogy nagyon drága hadba állítani. Ők két évtized jövedelmét forgatták vissza, hogy megvalósítsák.

„Nem növénycentrikus, hanem talajcentrikus a szemléletünk” – hangsúlyozta Hegedűs János. Felidézte a hihetetlenül csapadékos 2010-es évet, amikor más gazdálkodók hatalmas költséggel szántottak, aztán a hantokat képtelenek voltak szétművelni. Tavaszra a víz és a szén jelentős része elszökött a talajokból, és emiatt csak vontatottan, hiányosan kelt a tavaszi vetés.

Németh István a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban gazdálkodik. Az 1993-ban megkezdett gazdálkodás kezdete óta az a fő szempont, hogy ennek során ne mérgezzék a talajt. A konvencionális gazdálkodásban elterjedt módszerek helyett baktériumkészítményeket, rezet és ként használnak, kezdettől fogva. Rendkívül jó tapasztalataik vannak velük.

Az első bejelentett földjük humusztartalma egy év alatt 1 százalékkal nőtt.

„Ezt tudja a talaj, ha gyógyulni kezd” – fogalmazott Németh István. A termés mennyiségéről a következőképpen vélekedik: „Ne akarjunk annyit termelni, mint egy konvencionális gazdálkodó, aki mű­trágyával termel. A mi termékeink tárolhatósága és minősége – legalábbis zöldségek esetében – jobb.”

A gazdaságban használt szerek listája hosszú, és bár mindegyik szerepel a Biokontroll és a Nébih weboldalán, Németh István inkább a saját szemének hisz, ezért referenciát kér a döntéseihez. Mielőtt új szert próbálna ki, más termelőket kérdez a tapasztalataikról, vagy mintát kér a gyártótól. Már az is beszédes, ha egy cég ódzkodik ettől. Tapasztalatai szerint az ő ajánlataikkal nem is érdemes tovább foglalkozni.

„Mi a tábláink közel 60 százalékával semmit nem csináltunk ősszel, az egyetlen kivétel a következő évi cukorrépavetések mélylazítása volt. Ennek ellenére nevetséges talajmunkaköltséggel vetettük a borsót, a kukoricát, a szóját és a napraforgót.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Új Amazone ekék Mosonmagyaróvárról

Új, nagy területteljesítményű, hét-, nyolc- és kilencfejes váltvaforgató ekék gyártásába kezdtek az Amazone mosonmagyaróvári üzemében, az egykori Vogel-Noot ekegyárban.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Megtartani minden áron - Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás 2022

A szervezők úgy döntöttek, hogy a 2022-es SIA mezőgazdasági kiállítást az eredetileg tervezett időpontban, 2022. február 26. és március 6. között, a COVID helyzet ellenére is megtartják.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.