Back to top

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

A bácsbokodi Albert Agro EV 1991 óta művel saját földeket. Nyolc-kilenc évi gazdálkodás után kristályosodott ki stratégiai célként, hogy olyan művelési módra álljanak át, amivel meg tudják őrizni a talajban a vizet, a szenet, a humuszt, sőt, akár növelni is lehet a mennyiségüket, emlékezett vissza Hegedűs József tulajdonos.

Ma már 500 hektárt hasznosít a vállalkozás, aminek egy része saját, más része bérelt.

A családtagokkal alkotott laza konzorcium az ezredforduló táján indult el a szántás nélküli technológia irányába, ami az ő esetükben a forgatásos művelés teljes leváltását jelentette. Öt év elteltével kísérleti céllal még konvencionálisan művelték a terület egy részét, de 2006 óta sem eke, sem más hasonló eszköz nem járt a földjeiken.

Repce őszi kultivátorozása a bácsbokodi gazdaságban
Repce őszi kultivátorozása a bácsbokodi gazdaságban
Fotó: Albert Agro EV

Amíg a magyar piacon nem voltak elérhetők a megfelelő gyári eszközök, saját maguk barkácsoltak. A sekélyműveléssel és a minimumvetéssel kezdték, majd később lazítókat is használtak mint alapművelő eszközöket.

Az általuk művelt területek humusztartalma jelentősen nőtt, a csapadék beszivárgása felgyorsult, a párolgása pedig csökkent. A tömörítés a fölső evaporált réteg alatt 4-5 centivel megy végbe, így a szél és a nap nem tudja olyan könnyen elvinni a nedvességet a talajból.

Megtöbbszöröződött a földigiliszták száma.

A termelés jövedelmezősége az átállással folyamatosan nő. Az első 6-7 évben 10-35 százalékkal nőttek a hozamaik. Természetesen, később ilyen volumenű növekedésre nem lehet számítani, de már az is szinte megfizethetetlen, hogy a talaj folyamatosan jól művelhető.

A Mezőfalvai Zrt. 2007-ben tért át a kíméletes talajművelésre – mondta el Zoványi György, a vállalat növénytermesztési igazgatója. Klasszikus szántást csak ott végeznek, ahol muszáj a technológia miatt. A szántást elmunkálóval végzik, a lazítást is rögtön zárják, a kultivátorozást hengerezés követi. Nem hagynak időt a talaj kiszáradására, és csak akkor hajtják végre a műveleteket, ha minden feltétel adott hozzájuk, nem erőltetik, ha nem muszáj.

Úgynevezett keveréses művelést alkalmaznak, vagyis nem fordítják a talajt, hanem összekeverik a szármaradványokkal. Csökkentették a kemikáliák használatát, amit azért tudtak megtenni, mert ennyi növény mellett jobb a talajhigiénia, mint a szűk vetésforgókban. Jó pár kétszikűt termelnek, a vetésváltás szabályait nem rúgják fel.

Tavaly talajhőmérést végeztek egy közeli gazdaságban, ahol hasonló műveléssel próbálkoznak. A konvencionális parcellán, szántott talajon 39 Celsius-fokot mértek a felső 20 centiméteren, míg mellette, a mulcstechnológiával művelt részen mindössze 23 fokot.

A morzsaszerkezet, a por és a rögfrakció aránya nagyban befolyásolja, hogy az erőgépnek mekkora teljesítményt kell kifejtenie. Az üzemanyag-felhasználásban 20-25 százalékos csökkenést tapasztaltak, és az eszközök kevésbé használódnak.

A társaság vezető­je szélsőségesen aszá­lyos években is reálisnak tekinti a 20-40 százalékos terméstöbbletet a kon­vencionális műveléshez képest.

A technológia hátulütőiről szólva kiemelte, hogy nagyon drága hadba állítani. Ők két évtized jövedelmét forgatták vissza, hogy megvalósítsák.

„Nem növénycentrikus, hanem talajcentrikus a szemléletünk” – hangsúlyozta Hegedűs János. Felidézte a hihetetlenül csapadékos 2010-es évet, amikor más gazdálkodók hatalmas költséggel szántottak, aztán a hantokat képtelenek voltak szétművelni. Tavaszra a víz és a szén jelentős része elszökött a talajokból, és emiatt csak vontatottan, hiányosan kelt a tavaszi vetés.

Németh István a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban gazdálkodik. Az 1993-ban megkezdett gazdálkodás kezdete óta az a fő szempont, hogy ennek során ne mérgezzék a talajt. A konvencionális gazdálkodásban elterjedt módszerek helyett baktériumkészítményeket, rezet és ként használnak, kezdettől fogva. Rendkívül jó tapasztalataik vannak velük.

Az első bejelentett földjük humusztartalma egy év alatt 1 százalékkal nőtt.

„Ezt tudja a talaj, ha gyógyulni kezd” – fogalmazott Németh István. A termés mennyiségéről a következőképpen vélekedik: „Ne akarjunk annyit termelni, mint egy konvencionális gazdálkodó, aki mű­trágyával termel. A mi termékeink tárolhatósága és minősége – legalábbis zöldségek esetében – jobb.”

A gazdaságban használt szerek listája hosszú, és bár mindegyik szerepel a Biokontroll és a Nébih weboldalán, Németh István inkább a saját szemének hisz, ezért referenciát kér a döntéseihez. Mielőtt új szert próbálna ki, más termelőket kérdez a tapasztalataikról, vagy mintát kér a gyártótól. Már az is beszédes, ha egy cég ódzkodik ettől. Tapasztalatai szerint az ő ajánlataikkal nem is érdemes tovább foglalkozni.

„Mi a tábláink közel 60 százalékával semmit nem csináltunk ősszel, az egyetlen kivétel a következő évi cukorrépavetések mélylazítása volt. Ennek ellenére nevetséges talajmunkaköltséggel vetettük a borsót, a kukoricát, a szóját és a napraforgót.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legnépszerűbb egyetemek között a MATE a keresztféléves felvételin

A keresztféléves felvételi eljárásban 251 fő nyert felvételt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire. A legnépszerűbb szak a növényorvosi mesterképzés volt, amelyen Gödöllőn, Budapesten és Keszthelyen összesen 52 fő kezdheti meg tanulmányait februártól.

Közel 110 ezer gazdálkodónak kell megújítania az egységes kérelem beadásához szükséges meghatalmazást

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Fordulékony kistraktor „nagytraktoros” érzéssel

Az ültetvényes, szűkített nyomtávú traktorszéria területén a New Holland nagy hagyományokkal és komoly múlttal rendelkezik. Elég csak a magyar szőlőültetvényeket, a gyümölcsösöket nézni, kiderül közkedvelt a márka.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Három perc alatt fel lehet tölteni hígtrágyával

Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat kapott az AgroMashexpón a Fliegl Abda Gépgyártó Kft. HFW 25 000 centrifugálszivattyús tartálykocsi GUG 45 grúberes hígtrágya-injektálóval. A Fliegl most is bebizonyította, nemcsak gyártó, hanem fejlesztő vállalat is.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.