Back to top

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

A bácsbokodi Albert Agro EV 1991 óta művel saját földeket. Nyolc-kilenc évi gazdálkodás után kristályosodott ki stratégiai célként, hogy olyan művelési módra álljanak át, amivel meg tudják őrizni a talajban a vizet, a szenet, a humuszt, sőt, akár növelni is lehet a mennyiségüket, emlékezett vissza Hegedűs József tulajdonos.

Ma már 500 hektárt hasznosít a vállalkozás, aminek egy része saját, más része bérelt.

A családtagokkal alkotott laza konzorcium az ezredforduló táján indult el a szántás nélküli technológia irányába, ami az ő esetükben a forgatásos művelés teljes leváltását jelentette. Öt év elteltével kísérleti céllal még konvencionálisan művelték a terület egy részét, de 2006 óta sem eke, sem más hasonló eszköz nem járt a földjeiken.

Repce őszi kultivátorozása a bácsbokodi gazdaságban
Repce őszi kultivátorozása a bácsbokodi gazdaságban
Fotó: Albert Agro EV

Amíg a magyar piacon nem voltak elérhetők a megfelelő gyári eszközök, saját maguk barkácsoltak. A sekélyműveléssel és a minimumvetéssel kezdték, majd később lazítókat is használtak mint alapművelő eszközöket.

Az általuk művelt területek humusztartalma jelentősen nőtt, a csapadék beszivárgása felgyorsult, a párolgása pedig csökkent. A tömörítés a fölső evaporált réteg alatt 4-5 centivel megy végbe, így a szél és a nap nem tudja olyan könnyen elvinni a nedvességet a talajból.

Megtöbbszöröződött a földigiliszták száma.

A termelés jövedelmezősége az átállással folyamatosan nő. Az első 6-7 évben 10-35 százalékkal nőttek a hozamaik. Természetesen, később ilyen volumenű növekedésre nem lehet számítani, de már az is szinte megfizethetetlen, hogy a talaj folyamatosan jól művelhető.

A Mezőfalvai Zrt. 2007-ben tért át a kíméletes talajművelésre – mondta el Zoványi György, a vállalat növénytermesztési igazgatója. Klasszikus szántást csak ott végeznek, ahol muszáj a technológia miatt. A szántást elmunkálóval végzik, a lazítást is rögtön zárják, a kultivátorozást hengerezés követi. Nem hagynak időt a talaj kiszáradására, és csak akkor hajtják végre a műveleteket, ha minden feltétel adott hozzájuk, nem erőltetik, ha nem muszáj.

Úgynevezett keveréses művelést alkalmaznak, vagyis nem fordítják a talajt, hanem összekeverik a szármaradványokkal. Csökkentették a kemikáliák használatát, amit azért tudtak megtenni, mert ennyi növény mellett jobb a talajhigiénia, mint a szűk vetésforgókban. Jó pár kétszikűt termelnek, a vetésváltás szabályait nem rúgják fel.

Tavaly talajhőmérést végeztek egy közeli gazdaságban, ahol hasonló műveléssel próbálkoznak. A konvencionális parcellán, szántott talajon 39 Celsius-fokot mértek a felső 20 centiméteren, míg mellette, a mulcstechnológiával művelt részen mindössze 23 fokot.

A morzsaszerkezet, a por és a rögfrakció aránya nagyban befolyásolja, hogy az erőgépnek mekkora teljesítményt kell kifejtenie. Az üzemanyag-felhasználásban 20-25 százalékos csökkenést tapasztaltak, és az eszközök kevésbé használódnak.

A társaság vezető­je szélsőségesen aszá­lyos években is reálisnak tekinti a 20-40 százalékos terméstöbbletet a kon­vencionális műveléshez képest.

A technológia hátulütőiről szólva kiemelte, hogy nagyon drága hadba állítani. Ők két évtized jövedelmét forgatták vissza, hogy megvalósítsák.

„Nem növénycentrikus, hanem talajcentrikus a szemléletünk” – hangsúlyozta Hegedűs János. Felidézte a hihetetlenül csapadékos 2010-es évet, amikor más gazdálkodók hatalmas költséggel szántottak, aztán a hantokat képtelenek voltak szétművelni. Tavaszra a víz és a szén jelentős része elszökött a talajokból, és emiatt csak vontatottan, hiányosan kelt a tavaszi vetés.

Németh István a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban gazdálkodik. Az 1993-ban megkezdett gazdálkodás kezdete óta az a fő szempont, hogy ennek során ne mérgezzék a talajt. A konvencionális gazdálkodásban elterjedt módszerek helyett baktériumkészítményeket, rezet és ként használnak, kezdettől fogva. Rendkívül jó tapasztalataik vannak velük.

Az első bejelentett földjük humusztartalma egy év alatt 1 százalékkal nőtt.

„Ezt tudja a talaj, ha gyógyulni kezd” – fogalmazott Németh István. A termés mennyiségéről a következőképpen vélekedik: „Ne akarjunk annyit termelni, mint egy konvencionális gazdálkodó, aki mű­trágyával termel. A mi termékeink tárolhatósága és minősége – legalábbis zöldségek esetében – jobb.”

A gazdaságban használt szerek listája hosszú, és bár mindegyik szerepel a Biokontroll és a Nébih weboldalán, Németh István inkább a saját szemének hisz, ezért referenciát kér a döntéseihez. Mielőtt új szert próbálna ki, más termelőket kérdez a tapasztalataikról, vagy mintát kér a gyártótól. Már az is beszédes, ha egy cég ódzkodik ettől. Tapasztalatai szerint az ő ajánlataikkal nem is érdemes tovább foglalkozni.

„Mi a tábláink közel 60 százalékával semmit nem csináltunk ősszel, az egyetlen kivétel a következő évi cukorrépavetések mélylazítása volt. Ennek ellenére nevetséges talajmunkaköltséggel vetettük a borsót, a kukoricát, a szóját és a napraforgót.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Jól áll a talajok őszi feltöltődése

Mediterrán ciklonok sorozata okozott csapadékos időjárást az elmúlt tíz napban. Az ország túlnyomó részén számottevő mennyiség hullott, ami a talajok őszi feltöltődéséhez jelentősen hozzájárult. Őszi vetésű szántóföldi növényeink számára is kedvezően alakult az elmúlt hetek időjárása, a legtöbb helyen fejlett állapotban várhatják a telet.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Paprikaidény-zárás az Univernél

A szabadföldi paprikatermesztés befejezését követően az Univer Product Zrt. Kecskemét-Hetényegyházai telephelyére hívta azokat a termelőit, akik a pritamin-, kápia-, édes és erős fűszerpaprika-beszállításaikkal a legnagyobb mértékben járultak hozzá az eredményes felvásárlási szezonhoz.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.