Back to top

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

A hónapos retek Magyarországon hagyományos kertészeti kultúra. A kissé fehér foltos Félegyházi és a vörös színű Röszkei konstans fajták termesztése régmúltra nyúlik vissza, és ma már terjednek a hibridek is, melyek sokkal egyöntetűbb állományt és gumót adnak, kisebb lomb fejlesztése mellett. E két tulajdonságnak igen a nagy jelentősége, hiszen az egységes méret könnyíti és gyorsítja meg a felszedést.

Amíg ugyanis a konstans fajták gumóit foltokban, méret szerint válogatva kell szedni, közben kiselejtezve a repedteket, a hibridek állománya egyszerre betakarítható.

Ezzel a költségek is csökkenthetők, mert a retek termesztésekor a felszedés, valamint a válogatás, csomózás, mosás, tehát az áruvá készítés kerül a legtöbbe, magyarázta Marosi Roland, a vetőmag-forgalmazó Szent Mihály Kft. kereskedelmi képviselője. A kisebb lombnak pedig az az előnye, hogy sokkal tartósabb, kevésbé és hosszabb idő után kezd el lankadni a felszedést követően. A nagy levelű hagyományos fajtákat csomózottan már nem is fogadják az áruházláncok, mert a nagyobb párologtató felület és a zöld részek eltérő szöveti szerkezete miatt a lomb hamar megfonnyadhat, és akkortól már nem piacos a termék, említette a szakember.

Egyszerű és rövid kultúra, ezért váltottak a hónapos retekre, mondta Kissné Pap Anita
Egyszerű és rövid kultúra, ezért váltottak a hónapos retekre, mondta Kissné Pap Anita

A salátát váltotta

Régebben a retket a fő kultúra elé vagy utána illesztették be a termesztésbe. Magyarországon Kiss Péterék kertészete azon kevesek egyike, ahol gyakorlatilag a retek köré épül minden,

szinte egész évben csak hónapos retket termesztenek a fűtetlen fóliasátrakban, és bizonyos időszakokban szabadföldön is.

Marosi Roland 2016 óta van kapcsolatban a termelővel, akkoriban évenként egymillió fej saláta került a kertészetből a boltok polcaira, és mellette retket is termesztettek. Azóta a hónapos retek teljesen átvette az uralmat, salátájuk már nincs is. Hazánkban eddig kevesen merték vállalni, hogy hasonló megközelítéssel álljanak a retektermesztéshez, mert korábban ingadozóbb volt e zöldség kereslete, húsvéti csúcsszezonnal. Napjainkra kiegyenlítettebb lett a vásárlói igény, és az áruházláncokban is szinte folyamatosan megtalálható a csomózott vagy a zacskózott hónapos retek.

Nem kell a túl nagy

A jászfényszarui kertészetben Enza Zaden-hibrideket termesztenek, ez a vállalat élen jár a retek nemesítésében. A Celesta F1 már több mint negyvenéves, és még mindig megbízható hibrid a piacon.

Természetesen már vannak nála újabb fajták, melyek többféle toleranciával (pl. peronoszpóra ellen) rendelkeznek, és a talajbetegségekkel szemben is ellenállóbbak, mint a konstans fajták.

Előnyös, hogy a hibrideknek kisebb a lombjuk
Előnyös, hogy a hibrideknek kisebb a lombjuk
A hibridek gumói között alig van hibás, repedt, pudvás. A Celesta F1 ha túlnő, akkor befeketedik a nyaka és ez nem előnyös, lévén a vásárló szemre választ. Ám az újabb Vienna fajta akkor sem pudvásodik, ha túlnövesztik, akár 50 milliméter átmérőig lehet várni a felszedésével, és mivel jól viseli a meleget, többnyire nyáron is termeszthető, árulta el Marosi Roland.

A hibridekre sokan mondják, hogy nem elég nagy gumójúak. A konstans fajták gumóit valóban jó nagyra lehet növeszteni – bár esélyes, hogy pudvássá válnak –, a fogyasztók azonban nem az óriás hónapos retkeket keresik. Az áruházláncokban is a kisebbekre van igény, oda a 25-35 milliméteres átmérő az ideális.

Jó a kihozatali arány

A hibridek jól viselik a monokultúrát, nem mutatják a talajuntság tüneteit, bár a gyomirtásra és a káposztalégyre figyelni kell, az utóbbi a retket is károsítja.

A hónapos retek nagyon gyors kultúra, az áprilisi vetés 20-25 nap elteltével már szedhető. A konzervatívabb termelők Miklós napján, december 6-án vetik, a kis növények szikleveles állapotban vészelik át a telet, hiszen ebben a fenofázisában a leginkább fagytűrő az állomány. Ezek a növények fóliasátorban, azon belül fátyolfólia-takarás alatt várják a tavaszt, emiatt majdnem bő két hónap alatt lesz értékesíthető a retek.

A hibrid retek vetőmagja két-háromszor drágább, mint a konstans fajtáké.

Létezik az úgynevezett „kilós” kiszerelés, általában egy zacskóban 250 gramm mag van (7-12 g az ezermagtömege), de azokat a termelők méret szerint kiválogatják, hogy a precíziós vetőgéppel elvethessék. Kalibrált vetőmagot is lehet vásárolni, ami természetesen többe kerül, viszont a termelőknél végzett kísérletek szerint jobb a kihozatala. Amíg ömlesztett mag vetésekor a Vienna fajtánál az elvetett magok 80%-ából lesz eladható termény, a többi nem csírázik ki, vagy a gumó reped, illetve más hiba miatt nem lesz eladható, addig a kalibrált magból 90% feletti a kihozatal. Egyik mutatószám sem rossz ahhoz képest, hogy konstans fajtáknál az átlagos kihozatal 50%, említette Marosi Roland.

Precíziós gépi vetésnél ritkább az állomány
Precíziós gépi vetésnél ritkább az állomány

Több hibalehetőség

Rövid tenyészideje ellenére a retek termesztésekor is számos technológiai hibát lehet véteni, melynek következtében nem lesz megfelelő minőségű az áru.

Ha a retek „répásodik”, azaz a gömbölyű gumó alsó vége répaszerűen megnyúlik, az öntözési hibából fakad, csakúgy, mint a repedés.

Német módszer

Németországban sokkal nagyobb a retekfogyasztás, mint nálunk, több ezer hektáron termesztik teljes gépesítettséggel, így akár száz hektár is lehet egy kertésznél. Ott a konstans Rudi fajta helyét vették át a hibridek. A németországi termesztők hangsúlyozzák a magnézium szerepét a jó minőség érdekében, már kaphatók a retek igényeire összeállított komplex műtrágyák. A kalcium-nitrátnak pedig már előre jelen kell lennie a talajban, mert a retek olyan gyors növény, hogy esélytelen eltalálni, mikor mire lenne épp szüksége a tenyészideje során. Németországban szántóföldi körülmények között vetés után hat napig nem öntözik a retket, ez állítólag befolyással van a gumók későbbi alakjára. Az alkalmazott tőtávolság pedig kicsi, mindössze 2,5 centiméter, így nagyon sok, de kisméretű retek fejlődik, mert ezt igényi a piac.

A szakállasodáskor a gumón vékony gyökerek jelennek meg, ez sem mutat jól a pulton, de ez inkább fajtajellemző, mint technológiai hiba. Mindezek a hibrideknél sokkal kisebb arányban mutatkoznak. Egyenetlen öntözéskor vagy tápoldatozáskor persze kialakulhatnak, mert a lökésszerűen juttatott tápanyagot nem kedveli ez a zöldség.

A tápoldatozás helyett a reteknek jó alaptrágyázásra van szüksége. Főleg a kora tavaszi vetéseket nem is igazán lehetne tápoldatozni, hiszen akkor a növényeken szinte vetéstől betakarításig rajta van a fátyolfólia. Ennek hátránya, hogy nem lehet korrigálni az alaptrágyázás hibáit, előnye viszont, hogy a fátyol alatt ideális hőmérséklet tartható, és a letakart állományhoz nem fér hozzá a káposztalégy, nincs szükség növényvédelemre. Későbbi vetésekkor már adódhatnak növényvédelmi gondok.

Alaptrágyaként négyzetméterenként 10 dekagramm komplex műtrágyát javasolnak, de azonnal felvehetőre van szükség, hiszen a hetekkel később feltáródó tápanyagok nem segítenek a rövid tenyészidejű növényen.

Ez a mennyiség hektárra vetítve sok, de kell a megfelelő fejlődéshez, ennyit ki is vesznek a növények a talajból, mert viszonylag nagy a tőszám. Ha már vetéskor a növények rendelkezésére áll a megfelelő alaptrágya, később nem kell tápoldatozni.

Nyáron nehezebb

A hibridek alacsony fényintenzitással is megelégszenek – fóliasátorban fátyolfólia-takarással is megtermeszthetők –, de a sok fényt és meleget is elviselik bizonyos határig. Ennek köszönhetően ugyanaz a hibrid vethető szinte egész évben, nem kell a fajtákat váltogatni. Bár általában a tavaszi szedések a legszebbek, a Vienna nyár elején és végén is termeszthető perzselődés nélkül. A reteknemesítésben is nagy a verseny, folyamatosan tesztelik az új fajtákat, főként a nyári időszak elviselése okoz problémát a legtöbb fajtajelöltnek. A melegedő időt a legtöbb fajta rosszul viseli.

A Vienna piacos, könnyen termeszthető hibrid
A Vienna piacos, könnyen termeszthető hibrid

Egész évben keresett

A piac sokat fejlődött, az áruházak is mindinkább ragaszkodnak a magyar retekhez. A kedvező változás már ötéves időtávban jól megfigyelhető.

A magyar reteknek az olasz a versenytársa, és amint nincs magyar beszállítás, azonnal megjelenik az olasz, igencsak szép termés.

A magyar termesztőket is próbálták átállítani a hibridekre, de ez a munka egyelőre lassan halad. Sokan azért idegenkednek a váltástól, mert a hibridek kisebb terméseit nem tudják eladni a frisspiacon, és ha az áruházláncoknak nincs igényük rá, a nyakukon maradhat az áru. A Celestát azért kezdi beelőzni a Vienna, mert jobban képes tolerálni a piac ingadozásait, ha épp nincs rá akkora kereslet, a kész retek még napokig „parkolhat” a területen, így valamelyest halasztható a betakarítása, mondta Marosi Roland.

Kevesebb beruházás

Kiss Péter asztalos szakmáját cserélte a kertészkedésre, amihez az első lendületet a 2006-ban megnyert fiatal gazda pályázat szolgáltatta. Feleségével, Kissné Pap Anitával – aki mezőgazdasági mérnökként végzett – már hosszú évek óta működtetik a kertészetet, ám az áruösszetétel folyamatosan átalakult.

Korábban paprikát termesztettek, majd mellette salátát, azután a paprika elmaradt és a saláta lett a fő kultúra, kiegészítve a retekkel, az utóbbi öt évben pedig a reteké lett a főszerep.

Az idei az első évük, hogy a fóliasátraikban szinte kizárólag retek terem (csak nyáron, a legmelegebb időszakban kapor). A saláta termesztését azért hagyták abba, mert az éghajlatváltozás miatt nyáron nem fejesedett jól, továbbá a munkaerő-igénye és termesztési költsége is magasabb, hiszen abból kész palántát rendeltek, a retket viszont magról vetik. Utána pedig szinte csak öntözni kell, nincs kapálás.

Már csomózva kerül a mosóba
Már csomózva kerül a mosóba

A fóliákban és a szabadföldön is igyekeztek minél könnyebben termeszthető növényekre váltani. Szabadföldön a retek mellett céklát, káposztát termesztenek. A fóliasátrakat korábban fűtő nagy kazánra a retekhez most nincs szükség, de nem is hiányzik a családnak az éjszakai kazánrakás, ami már a múlté, mondta Kissné Pap Anita.

Megtízszereződött a terület

A kezdeti egyhektáros termesztőfelület mára tíz hektárra nőtt, ebből két hektár a hajtatási terület hatvan fóliasátorral, de ezt már nem tervezik tovább bővíteni. Időközben indultak és nyertek gépbeszerezési pályázaton, de előnyben részesítik az önerős fejlesztést, mert azzal nem járnak együtt kötöttségek.

A retket zömmel áruházláncokban értékesítik, kérésre csomózva vagy 30 dekagrammos zacskókban.

Ősszel többnyire ez utóbbi kiszerelés a kedveltebb. A zacskós előkészítése haladósabb, mert csak a növény leveleit kell levágni ollóval, majd a gumókat a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-ben csomagolják, és onnan szállítják az áruházaknak. Jó ez a munkamegosztás, mert a termesztőnek termeszteni is elég. Az áruházak igényének megfelelő méretben szedik a gumókat. Van, amelyik a 2-3 centiset kéri 8-10 darabos kötegeléssel, mások a 4-5 centist. A retek pulton tarthatósága körülbelül három nap, a zacskósé akár több is lehet. Egyre többen kedvelik ezt a kiszerelést, hiszen szinte konyhakész.

A nagybanira is visznek hónapos retket, az ottani kereskedők a nagyobb gumót kérik. A terményeik 80-90%-át a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-n keresztül értékesítik. Szerencsére jó a kommunikáció a két fél között, az idén például a Zrt. javaslatára bővült céklával és fekete retekkel is a Kiss Péteréknél termesztett növények köre.

A retek a főszereplő, de szabadföldön más zöldségeket is termesztenek
A retek a főszereplő, de szabadföldön más zöldségeket is termesztenek

Termelés szinte nonstop

A retket január közepén kezdik vetni hetenkénti szakaszokban, majd ahogyan melegszik az idő, háromnaponként vetnek, és naponta szednek. Sosincs üres fólia, ahogy egy kiürül, újra bevetik.

A folyamatos értékesítés csak áruházláncokon keresztül működhet, mert piacokon ekkora mennyiséget nem lehetne eladni.

Idén június–júliusban volt két hónapnyi leállás, utána szeptembertől újra folytatódott a termesztés.

A zacskós retek legnagyobb vevői az áruházak
A zacskós retek legnagyobb vevői az áruházak
Kiss Péterék granulált csirketrágyát adnak alaptrágyaként, ezt követi a talaj-előkészítés, majd a vetés. A magok egymillió szemenként érkeznek a kertészetbe. Tavasszal, amikor nagyobb a kereslet, kézi vetőgéppel vetnek, ősszel pedig precíziós vetőgéppel. Ennek oka, hogy a kézi vetőgéppel jobb a helykihasználás, közelebb lehet a sorokat tenni a sátor széleihez és nincsenek kimaradó sorok az állományban. Tavasszal 3000-4000 csomót szednek egy sátorból (350 négyzetméterről) a kézi vetőgépnek és a sűrűbb vetésnek köszönhetően.

A sortávolság általában 9, a tőtáv pedig 7 centiméter. A magokat szinte csak a felszínre szórja a gép, és épphogy betakarja, egy centiméternél nem kerülhetnek mélyebbre.

A bevetett területet egyszer gyomirtják, majd következik a kelesztő öntözés, végül a betakarításig csak az öntözés megy.

Három állandó alkalmazott dolgozik a családtagok mellett, és munkacsúcsokkor ez a létszám kiegészül alkalmi munkásokkal is. Kézzel szednek, és ha csomós értékesítésre megy az adott tétel, akkor már a szedők megkötik a csomókat, úgy érkezik a retek mosóba. Azt a 10-20%-nyi árut, amit nem a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-n keresztül értékesítenek, helyben mossák és csomagolják.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.