Back to top

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Az Európai Unió egy javaslata szerint korlátozná azoknak a termékeknek a behozatalát az unióba, amelyek az erdőirtáshoz köthetők. Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

A magyarországi erőterületeknek több mint a fele, 13 ezer négyzetkilométernyi (1,3 millió hektárnyi) erdő tűnt el az Amazonas-medencében csak az elmúlt évben a műholdas távérzékelő módszerek tanúsága szerint.

A WWF Magyarország szakértője szerint az a fő aggodalom, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész világ szempontjából fontos erdőterületek nagy része sérülni fog, egyes becslések szerint már 2030-ra a 60 százalékát különféle degradációk, vágásterületek és leégetett foltok fogják jelenti. Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy a dél-amerikai földrésznek a klímája is megbillenhet, megjósolhatatlan folyamatokat beindítva, és végső esetben az egész földrész kiszáradhat – vagyis a folyamat az egész Föld klímájára hatással lehet – emelte ki a szakember.

Gálhidy László ugyanakkor fontosnak nevezte megjegyezni, hogy az, ami most Dél-Amerikában történik, az Európában az elmúlt évszázadokban már lejátszódott. „De ne felejtsük el, hogy az amazóniai erdőterületnek a 87 százaléka még mindig áll, miközben ez Európára egyáltalán nem mondható el, tehát olyasmiért kárhoztatjuk a távoli országok döntéshozóit, gazdasági szereplőit, ami Európában zavartalanul lezajlódhatott a középkortól kezdve.”

Brazíliában az erdőterületek felszámolásához komoly gazdasági érdek fűződik, miután elsősorban marhalegelőket (80 százalék), másodsorban szójaültetvényeket (20 százalék) alakítanak ki az erdők helyén.

Vagyis részint legálisan is zajlik az erődirtás, ám a teljes felszámolás 80 százaléka illegális – jegyezte meg Gálhidy László.

Egy ilyen erdőterület helyreállítása évszázadokat venne igénye, hiszen a trópusi erdők rendkívül sérülékenyek, és onnantól kezdve, hogy felszámolják őket, a talaj is nagymértékben is elveszíti a termőképességét.

A WWF Magyarország munkatársa ugyanakkor bizakodó a nemzetközi politikai nyomást illetően, amiatt, hogy az egész világ kárhoztatja a brazil erődirtás szabályozását és mértékét. Emellett Gálhidy László szerint a zöld civilszervezetek, köztük például a WWF is komoly szerepet játszhatnak, bekapcsolódva az otthoni döntéshozatali folyamatokba. Vannak olyan kerekasztalok, például a marhatenyésztőkkel és szójatermesztőkkel alakított platformok, amiknek a keretei között enyhíteni lehet az erdőirtás mai mértékét – ismertette a szakértő.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.