Back to top

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Az Európai Unió egy javaslata szerint korlátozná azoknak a termékeknek a behozatalát az unióba, amelyek az erdőirtáshoz köthetők. Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

A magyarországi erőterületeknek több mint a fele, 13 ezer négyzetkilométernyi (1,3 millió hektárnyi) erdő tűnt el az Amazonas-medencében csak az elmúlt évben a műholdas távérzékelő módszerek tanúsága szerint.

A WWF Magyarország szakértője szerint az a fő aggodalom, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész világ szempontjából fontos erdőterületek nagy része sérülni fog, egyes becslések szerint már 2030-ra a 60 százalékát különféle degradációk, vágásterületek és leégetett foltok fogják jelenti. Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy a dél-amerikai földrésznek a klímája is megbillenhet, megjósolhatatlan folyamatokat beindítva, és végső esetben az egész földrész kiszáradhat – vagyis a folyamat az egész Föld klímájára hatással lehet – emelte ki a szakember.

Gálhidy László ugyanakkor fontosnak nevezte megjegyezni, hogy az, ami most Dél-Amerikában történik, az Európában az elmúlt évszázadokban már lejátszódott. „De ne felejtsük el, hogy az amazóniai erdőterületnek a 87 százaléka még mindig áll, miközben ez Európára egyáltalán nem mondható el, tehát olyasmiért kárhoztatjuk a távoli országok döntéshozóit, gazdasági szereplőit, ami Európában zavartalanul lezajlódhatott a középkortól kezdve.”

Brazíliában az erdőterületek felszámolásához komoly gazdasági érdek fűződik, miután elsősorban marhalegelőket (80 százalék), másodsorban szójaültetvényeket (20 százalék) alakítanak ki az erdők helyén.

Vagyis részint legálisan is zajlik az erődirtás, ám a teljes felszámolás 80 százaléka illegális – jegyezte meg Gálhidy László.

Egy ilyen erdőterület helyreállítása évszázadokat venne igénye, hiszen a trópusi erdők rendkívül sérülékenyek, és onnantól kezdve, hogy felszámolják őket, a talaj is nagymértékben is elveszíti a termőképességét.

A WWF Magyarország munkatársa ugyanakkor bizakodó a nemzetközi politikai nyomást illetően, amiatt, hogy az egész világ kárhoztatja a brazil erődirtás szabályozását és mértékét. Emellett Gálhidy László szerint a zöld civilszervezetek, köztük például a WWF is komoly szerepet játszhatnak, bekapcsolódva az otthoni döntéshozatali folyamatokba. Vannak olyan kerekasztalok, például a marhatenyésztőkkel és szójatermesztőkkel alakított platformok, amiknek a keretei között enyhíteni lehet az erdőirtás mai mértékét – ismertette a szakértő.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.