Back to top

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Az Európai Unió egy javaslata szerint korlátozná azoknak a termékeknek a behozatalát az unióba, amelyek az erdőirtáshoz köthetők. Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

A magyarországi erőterületeknek több mint a fele, 13 ezer négyzetkilométernyi (1,3 millió hektárnyi) erdő tűnt el az Amazonas-medencében csak az elmúlt évben a műholdas távérzékelő módszerek tanúsága szerint.

A WWF Magyarország szakértője szerint az a fő aggodalom, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész világ szempontjából fontos erdőterületek nagy része sérülni fog, egyes becslések szerint már 2030-ra a 60 százalékát különféle degradációk, vágásterületek és leégetett foltok fogják jelenti. Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy a dél-amerikai földrésznek a klímája is megbillenhet, megjósolhatatlan folyamatokat beindítva, és végső esetben az egész földrész kiszáradhat – vagyis a folyamat az egész Föld klímájára hatással lehet – emelte ki a szakember.

Gálhidy László ugyanakkor fontosnak nevezte megjegyezni, hogy az, ami most Dél-Amerikában történik, az Európában az elmúlt évszázadokban már lejátszódott. „De ne felejtsük el, hogy az amazóniai erdőterületnek a 87 százaléka még mindig áll, miközben ez Európára egyáltalán nem mondható el, tehát olyasmiért kárhoztatjuk a távoli országok döntéshozóit, gazdasági szereplőit, ami Európában zavartalanul lezajlódhatott a középkortól kezdve.”

Brazíliában az erdőterületek felszámolásához komoly gazdasági érdek fűződik, miután elsősorban marhalegelőket (80 százalék), másodsorban szójaültetvényeket (20 százalék) alakítanak ki az erdők helyén.

Vagyis részint legálisan is zajlik az erődirtás, ám a teljes felszámolás 80 százaléka illegális – jegyezte meg Gálhidy László.

Egy ilyen erdőterület helyreállítása évszázadokat venne igénye, hiszen a trópusi erdők rendkívül sérülékenyek, és onnantól kezdve, hogy felszámolják őket, a talaj is nagymértékben is elveszíti a termőképességét.

A WWF Magyarország munkatársa ugyanakkor bizakodó a nemzetközi politikai nyomást illetően, amiatt, hogy az egész világ kárhoztatja a brazil erődirtás szabályozását és mértékét. Emellett Gálhidy László szerint a zöld civilszervezetek, köztük például a WWF is komoly szerepet játszhatnak, bekapcsolódva az otthoni döntéshozatali folyamatokba. Vannak olyan kerekasztalok, például a marhatenyésztőkkel és szójatermesztőkkel alakított platformok, amiknek a keretei között enyhíteni lehet az erdőirtás mai mértékét – ismertette a szakértő.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúkötéllel a klímaváltozás ellen?

Az angliai Cirencester városában érdekes felfedezést tett a Királyi Agráregyetem (Royal Agricultural University, RAU) egyik csapata: a tengerbe lógatott gyapjúkötélen egész ökoszisztéma alakult ki.

Átcsoportosított agrártámogatások

Tizenkilencmillió eurót csoportosít át öntözési, állatjólléti és éghajlatvédő beruházások támogatására Németország Brandenburg-Berlin tartománya. A tartomány földművelésügyi minisztériuma a támogatás lehetővé tétele érdekében teljesen átdolgozta az egyéni gazdaságok beruházásainak támogatására vonatkozó irányelvét.

A mamutcsontok okozhatják az elefántok vesztét

A növekvő mamutagyar kereskedelem tartja fent az elefántagyar iránti igényeket - tárta november elején a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology, SVP) elé Andy Huynh, aki az ázsiai illegális vadkereskedelmi hálózatok felgöngyölítésén dolgozik az ENSZ-el és az Interpollal.

A növényvédőszerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

Az erdészetnek és a vadászatnak szentelte életét

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

Ülést tartott A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága

A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakemberek részére, az értekezlet megkezdése előtt, a vendéglátók több programot is biztosítottak, aminek köszönhetően megismerhették Gúth vad- és erdőállományát, természeti kincseit, nevezetességeit.

Ismét vörösnyakú ludak érkeztek hazánkba

Három vörösnyakú ludat figyeltek meg novemberben Hatvan térségében, amelyek az északról érkező, körülbelül 150 példány nagy lilikkel kerültek hazánkban. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, ebben az esetben szántóföldi táplálkozásuk közben sikerült megfigyelni őket.

Jogászok segítik az erdőgazdálkodókat

A magyar erdőgazdálkodók szigorú jogszabályi keretek között tevékenykednek, amely garantálja a hazai erdők használatának fenntarthatóságát – mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár „Az erdőgazdálkodás aktuális jogi kérdései” című konferencián, melynek keretében megalakult a jogász szakembereket tömörítő Lex Silvarum Jogászok az Erdőkért Egyesület.

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég, amely a világ bármely pontján képes monitorozni a kihelyezett csapdákat, a rendszer kis átalakítással használható például méhkaptárok megfigyelésére, illetve határátkelőknél, parkolóházakban és magánbirtokokon is.

Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben

Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.