Back to top

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A közel 10 éve működő munkabizottság célja a szakmai látókör szélesítése a kapcsolódó szakterületekkel folytatott párbeszéddel, tudás- és tapasztalatmegosztással, amelyre az évente megrendezett konferenciák jó lehetőséget biztosítanak.

A konferencián köszöntőbeszédet mondott Dr. Lénárd László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, kiemelve, hogy a természetes környezet, a biodiverzitás megőrzése alapvető feladat.

Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság elnöke nyitóbeszédében elmondta: az erdészek arra szegődtek, hogy a szárazföldi ökoszisztéma legmagasabb rendű élő szervezetével, az erdővel foglalkozzanak. Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások multifunkcionális erdők létrehozását, fejlesztését és fenntartását követelik meg – ez az erdőgazdálkodók felelőssége. Az egészséges erdő nélkülözhetetlen része a fauna: életfolyamatokat tart fenn és indikátora is az erdő állapotának.

A konferencia az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait a fauna alkotóelemein keresztül vizsgálta és „horizontálisan”, a talajból kiindulva fogta át a témát: az indító előadás az erdő „emésztésével”, az erdőtalaj mezofaunájával foglalkozott, míg a záró előadás fókuszában a visszatelepülő nagyragadozók álltak.

A klímaváltozás faunában megfigyelt hatásai – többek között az eddig hazánkban nem élő rovarfajok megjelenése, a kisemlős-populáció ingadozásai – vagy egyes fajok, például az elmúlt évtizedekben visszatelepített ökoszisztéma-mérnök, a hód elterjedése, a nagyragadozók felbukkanása új kihívásokkal és jelenségekkel tölti meg az erdei ökoszisztémát, amelynek egészsége, ellenálló és visszaszerző képességének megőrzése az erdőgazdálkodó elsődleges feladata. Ebben a munkában jelentős a tudomány szerepe, amelynek eredményeit nemcsak megismerni, hanem a gyakorlatban alkalmazni is kell a siker érdekében.

A konferenciáról videó összefoglaló is készült, amely itt tekinthető meg.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Brüsszelben a hatástanulmány

Az Európai Bizottság fokozatos lépéseket tesz az ólomtartalmú lőszerhasználat betiltásáért. A Bizottság rendelete egy éve jelent meg, amelynek legfontosabb eleme a vizes élőhelyeken és puffer zónájukban az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalma és azok birtoklásának határozott kizárása a vadászatból.

Felismerik barátaik hangját a vízilovak

Egymás felismerésére használják messzire eljutó hangjukat a vízilovak. Egy afrikai rezervátumban végzett új kutatás szerint a tülkölő hang segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és valószínűleg az egyes egyedeket is felismerik általa.

Farsangot rendez a hétvégén a fővárosi állatkert

Változatos programokkal, egyebek mellett látványetetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kézműveskedéssel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hétvégén, a Mackófarsang című rendezvényen - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.