Back to top

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A közel 10 éve működő munkabizottság célja a szakmai látókör szélesítése a kapcsolódó szakterületekkel folytatott párbeszéddel, tudás- és tapasztalatmegosztással, amelyre az évente megrendezett konferenciák jó lehetőséget biztosítanak.

A konferencián köszöntőbeszédet mondott Dr. Lénárd László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, kiemelve, hogy a természetes környezet, a biodiverzitás megőrzése alapvető feladat.

Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság elnöke nyitóbeszédében elmondta: az erdészek arra szegődtek, hogy a szárazföldi ökoszisztéma legmagasabb rendű élő szervezetével, az erdővel foglalkozzanak. Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások multifunkcionális erdők létrehozását, fejlesztését és fenntartását követelik meg – ez az erdőgazdálkodók felelőssége. Az egészséges erdő nélkülözhetetlen része a fauna: életfolyamatokat tart fenn és indikátora is az erdő állapotának.

A konferencia az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait a fauna alkotóelemein keresztül vizsgálta és „horizontálisan”, a talajból kiindulva fogta át a témát: az indító előadás az erdő „emésztésével”, az erdőtalaj mezofaunájával foglalkozott, míg a záró előadás fókuszában a visszatelepülő nagyragadozók álltak.

A klímaváltozás faunában megfigyelt hatásai – többek között az eddig hazánkban nem élő rovarfajok megjelenése, a kisemlős-populáció ingadozásai – vagy egyes fajok, például az elmúlt évtizedekben visszatelepített ökoszisztéma-mérnök, a hód elterjedése, a nagyragadozók felbukkanása új kihívásokkal és jelenségekkel tölti meg az erdei ökoszisztémát, amelynek egészsége, ellenálló és visszaszerző képességének megőrzése az erdőgazdálkodó elsődleges feladata. Ebben a munkában jelentős a tudomány szerepe, amelynek eredményeit nemcsak megismerni, hanem a gyakorlatban alkalmazni is kell a siker érdekében.

A konferenciáról videó összefoglaló is készült, amely itt tekinthető meg.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.