Back to top

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A közel 10 éve működő munkabizottság célja a szakmai látókör szélesítése a kapcsolódó szakterületekkel folytatott párbeszéddel, tudás- és tapasztalatmegosztással, amelyre az évente megrendezett konferenciák jó lehetőséget biztosítanak.

A konferencián köszöntőbeszédet mondott Dr. Lénárd László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, kiemelve, hogy a természetes környezet, a biodiverzitás megőrzése alapvető feladat.

Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság elnöke nyitóbeszédében elmondta: az erdészek arra szegődtek, hogy a szárazföldi ökoszisztéma legmagasabb rendű élő szervezetével, az erdővel foglalkozzanak. Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások multifunkcionális erdők létrehozását, fejlesztését és fenntartását követelik meg – ez az erdőgazdálkodók felelőssége. Az egészséges erdő nélkülözhetetlen része a fauna: életfolyamatokat tart fenn és indikátora is az erdő állapotának.

A konferencia az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait a fauna alkotóelemein keresztül vizsgálta és „horizontálisan”, a talajból kiindulva fogta át a témát: az indító előadás az erdő „emésztésével”, az erdőtalaj mezofaunájával foglalkozott, míg a záró előadás fókuszában a visszatelepülő nagyragadozók álltak.

A klímaváltozás faunában megfigyelt hatásai – többek között az eddig hazánkban nem élő rovarfajok megjelenése, a kisemlős-populáció ingadozásai – vagy egyes fajok, például az elmúlt évtizedekben visszatelepített ökoszisztéma-mérnök, a hód elterjedése, a nagyragadozók felbukkanása új kihívásokkal és jelenségekkel tölti meg az erdei ökoszisztémát, amelynek egészsége, ellenálló és visszaszerző képességének megőrzése az erdőgazdálkodó elsődleges feladata. Ebben a munkában jelentős a tudomány szerepe, amelynek eredményeit nemcsak megismerni, hanem a gyakorlatban alkalmazni is kell a siker érdekében.

A konferenciáról videó összefoglaló is készült, amely itt tekinthető meg.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

A Black-Queen-Cell-Virus (BQCV) egy a mézelő méhre (Apis mellifera) veszélyes vírus, mely a méhanya lárváját támadja meg. A vírusról alig tudunk valamit, viszont legújabban szúnyogokban mutatták ki.

Oltják a keselyűket madárinfluenza ellen

Az Egyesült Államokban sürgősségi vakcinázásra bólintott rá az állategészségügyi hatóság a kondorkeselyűk körében. Mielőtt azonban a veszélyeztetett faj egyedei megkapnák az életmentő oltást, kísérleti biztonsági vizsgálatot végeznek egy nem veszélyeztetett keselyűpopuláción.

Akit a fa rabul ejtett

Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.

Természeti tőkénk megóvása stratégiai kérdés

A természetvédelem területén és a természet védelméért dolgozó szakemberek mindannyiunkat megajándékoznak, eredményeikből mindannyian részesülünk. A tiszta víz, a jó levegő, a gazdag termőtalaj, a természetes élőhelyek által biztosított ökológiai szolgáltatások ugyanis közös kincseink - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Pro Natura díjak, a Pro Natura Emlékplakettek és a Miniszteri Elismerő Oklevelek átadóján.

Rendkívüli állapot a madárinfluenza miatt

Brazíliában három vadon élő madárban mutatták ki a nagy patogenitású H5N1 madárinfluenzát május közepén, és azonnal 180 napra szükségállapotot hirdettek az országban, hogy megakadályozzák az átterjedését a baromfitelepekre.

Pannonicumok - Elkészült bennszülött növényeink leltára

Egy terület vagy ország legkülönlegesebb élőlényei az egész világon csak ott előforduló bennszülött, vagy más néven endemikus fajok. Ezek az állatok vagy növények kiemelt jelentőségűek a biodiverzitás, a természetvédelem, a tudományos kutatás, sőt, mivel másutt nem fordulnak elő a nemzeti identitás szempontjából is.

A látogatók előtt született tevecsikó a Szegedi Vadasparkban

Április elején igazi különlegességben lehetett része a Szegedi Vadaspark látogatóinak, élőben követhették nyomon egy tevecsikó születését, a kis csődör azóta megerősödött, szépen beilleszkedett a felnőttek közé - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Természetes megoldások bolhák ellen

A bolhák igazán bosszantó kis teremtmények, parazita módjára élősködnek, betegségeket terjesztenek, rendkívül irritáló nyáluk egyeseknél kellemetlenül viszkető, hólyagos kiütéseket okoz. Mit lehet felhozni mentségükre? Semmit.

A város és a vidék közötti konfliktus szimbólumává vált a farkaskérdés - Lehetséges az együttélés?

A néhány évtizede kihalás szélére sodort farkasok lenyűgöző visszatérését nem mindenki fogadja egyforma örömmel Európában. Pedig részben az EU politikája által támogatott természetvédelmi kampány eredménye, mégis megosztó témává vált.