Back to top

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A közel 10 éve működő munkabizottság célja a szakmai látókör szélesítése a kapcsolódó szakterületekkel folytatott párbeszéddel, tudás- és tapasztalatmegosztással, amelyre az évente megrendezett konferenciák jó lehetőséget biztosítanak.

A konferencián köszöntőbeszédet mondott Dr. Lénárd László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, kiemelve, hogy a természetes környezet, a biodiverzitás megőrzése alapvető feladat.

Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság elnöke nyitóbeszédében elmondta: az erdészek arra szegődtek, hogy a szárazföldi ökoszisztéma legmagasabb rendű élő szervezetével, az erdővel foglalkozzanak. Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások multifunkcionális erdők létrehozását, fejlesztését és fenntartását követelik meg – ez az erdőgazdálkodók felelőssége. Az egészséges erdő nélkülözhetetlen része a fauna: életfolyamatokat tart fenn és indikátora is az erdő állapotának.

A konferencia az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait a fauna alkotóelemein keresztül vizsgálta és „horizontálisan”, a talajból kiindulva fogta át a témát: az indító előadás az erdő „emésztésével”, az erdőtalaj mezofaunájával foglalkozott, míg a záró előadás fókuszában a visszatelepülő nagyragadozók álltak.

A klímaváltozás faunában megfigyelt hatásai – többek között az eddig hazánkban nem élő rovarfajok megjelenése, a kisemlős-populáció ingadozásai – vagy egyes fajok, például az elmúlt évtizedekben visszatelepített ökoszisztéma-mérnök, a hód elterjedése, a nagyragadozók felbukkanása új kihívásokkal és jelenségekkel tölti meg az erdei ökoszisztémát, amelynek egészsége, ellenálló és visszaszerző képességének megőrzése az erdőgazdálkodó elsődleges feladata. Ebben a munkában jelentős a tudomány szerepe, amelynek eredményeit nemcsak megismerni, hanem a gyakorlatban alkalmazni is kell a siker érdekében.

A konferenciáról videó összefoglaló is készült, amely itt tekinthető meg.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Második lett az Év erdésze országos versenyen az ÉSZAKERDŐ munkatársa

Az Országos Erdészeti Egyesület által kiírt Év erdésze verseny 14. országos döntőjének házigazdája a Pilisi Parkerdő Zrt. volt. A rendezvény célja évről-évre változatlan: az erdészszakma társadalmi elismertségének növelése, a résztvevők szaktudásának és szakmai felkészültségének gyarapítása.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.