Back to top

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

A BdB szerint Németországnak speciális programra van szüksége a klímaváltozás ellensúlyozására. Az éghajlatváltozás az egész lakosságot érinti, és a globális felmelegedés visszafordításáról szóló viták továbbra sem hagynak alább. A 26. ENSZ klímacsúcson a klímaváltozás kezelésének stratégiáiról tárgyaltak a tagállamok kormányai. Helmut Selders, a BdB elnöke szerint a politikusoknak most kell cselekedniük, és tényleges lépéseket tenni a klímaváltozás mérséklésére.

Az elnök úgy gondolja, hogy a politikai lépéseken túl további, egymást kiegészítő alkalmazkodási stratégiákra van szükség. Ennek megfelelően az egyesület azonnali programot hirdetett.

Az éghajlati változásokra a német városok zöldinfrastruktúrájának fenntartásával és bővítésével kell válaszolni A zöldfelületek már eddig is jelentősen megszenvedték a klímaváltozást, ezért haladéktalanul el kell kezdeni a munkát. Az elmúlt évek forró nyarai különösen a városok fáit és cserjéit sújtották, és tartósan károsították őket. Csak Berlinben évente 20 ezer fa pusztul el. A BdB úgy látja, ahhoz, hogy a jövőben a városközpontok zöldfelületeinek megmaradjanak az olyan fontos funkciói, mint a szén-dioxid-megkötés, az oxigéntermelés, a hűtés és vagy az árnyékolás, haladéktalanul cselekedni kell.

Az egyesület mintegy egymilliárd euróra becsüli a program költségvetését.

Ahhoz, hogy a városok élhetőek maradjanak, létfontosságú a zöldinfrastruktúra fenntartása, ehhez pedig fákat kell ültetni, hangsúlyozta Helmut Selders.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Nemzetközi Zöld Hét, idén is digitálisan

A Nemzetközi Zöld Hét nagy hagyományokkal rendelkező szakmai találkozó, amely minden évben kiemelkedően fontos platformot jelent a mezőgazdaság és az élelmiszeripar aktuális témáinak megvitatásához. A fizikai találkozásra ugyan nem kerülhetett sor, ám a rendezvénynek otthont adó Messe Berlin 2022-ben is lehetőséget biztosított a szakmai eszmecserék digitális formában történő megrendezésére

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.