Back to top

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

A BdB szerint Németországnak speciális programra van szüksége a klímaváltozás ellensúlyozására. Az éghajlatváltozás az egész lakosságot érinti, és a globális felmelegedés visszafordításáról szóló viták továbbra sem hagynak alább. A 26. ENSZ klímacsúcson a klímaváltozás kezelésének stratégiáiról tárgyaltak a tagállamok kormányai. Helmut Selders, a BdB elnöke szerint a politikusoknak most kell cselekedniük, és tényleges lépéseket tenni a klímaváltozás mérséklésére.

Az elnök úgy gondolja, hogy a politikai lépéseken túl további, egymást kiegészítő alkalmazkodási stratégiákra van szükség. Ennek megfelelően az egyesület azonnali programot hirdetett.

Az éghajlati változásokra a német városok zöldinfrastruktúrájának fenntartásával és bővítésével kell válaszolni A zöldfelületek már eddig is jelentősen megszenvedték a klímaváltozást, ezért haladéktalanul el kell kezdeni a munkát. Az elmúlt évek forró nyarai különösen a városok fáit és cserjéit sújtották, és tartósan károsították őket. Csak Berlinben évente 20 ezer fa pusztul el. A BdB úgy látja, ahhoz, hogy a jövőben a városközpontok zöldfelületeinek megmaradjanak az olyan fontos funkciói, mint a szén-dioxid-megkötés, az oxigéntermelés, a hűtés és vagy az árnyékolás, haladéktalanul cselekedni kell.

Az egyesület mintegy egymilliárd euróra becsüli a program költségvetését.

Ahhoz, hogy a városok élhetőek maradjanak, létfontosságú a zöldinfrastruktúra fenntartása, ehhez pedig fákat kell ültetni, hangsúlyozta Helmut Selders.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

A város, amelynek először lett klímastratégiája

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség tavalyi, Tatabányán megrendezett évzáró konferenciáján a házigazda település zöldfelület-gazdálkodását ismerhettük meg.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Tizenhét ország fiatal gazdái találkoztak Berlinben

A berlini Zöld Hét keretében tartott agrár-élelmezési világfórumon globális fiatalgazda-találkozót is szervezett a házigazda ország agrárminisztériuma. Tizenhét országból érkeztek fiatalok, hogy ugyanazokról a kérdésekről cseréljenek eszmét, mint az agrárminiszterek. Első ízben képviseltette magát hivatalosan a La Via Campesina.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.