A télen növényzet nélkül hagyott szántóföldeken a heves esőzések elmossák az értékes felső talajréteget. Ennek megvédésére döntött úgy az Egyesült Királyság kormánya, hogy támogatások formájában motiválná a gazdákat a talajok védelmére – írja a BBC.
Korábban az EU Közös Agrárpolitikája alatt a gazdák földalapú támogatásokat kaptak: minél több földje volt valakinek, annál több pénzt kapott.
Az Egyesült Királyságon belül mindegyik nemzet saját mezőgazdasági támogatási tervekkel rendelkezik. Azonban arra számítanak, hogy az angliai program – a Fenntartható Gazdálkodás Ösztönzése (Sustainable Farming Incentive) – a gazdák 70 százalékát fogja majd arra sarkallni, hogy a földjeiknek legalább 70 százalékát vessék be téli takarónövényzettel, például fűfélékkel, hüvelyesekkel, keresztesvirágúakkal vagy gyógy-, és fűszernövényekkel. Ezek a növények nem a termésért kerülnek a földekre, hanem a talaj javításának érdekében.
Támogatások kifizetése
Már most is sok gazda tesz azért, hogy védje a talajokat. Ezentúl pedig külön juttatásokat is kapnak majd, míg korábban a jó gyakorlatokért nem járt külön támogatás.
Az új rendszert részletekben vezetik be, hogy elkerüljék a mezőgazdaság összeomlását. A jövőben a gazdákat arra fogják ösztönözni, hogy csökkentsék a műtrágyák és a növényvédőszerek használatát. Támogatni fogják az olyan alacsonyabb terheléssel járó gyakorlatokat, mint az integrált kártevővédelem, aminek egyik eleme a feromonok – ez megzavarja a kártevők szaporodási ciklusait-, a másik eleme pedig a mechanikai védelem, mint a csapdázás vagy a gyomlálás.
Az első fázisban hektáronként 22 fontot (kb. 9400 forint) kapnak a gazdák arra, hogy vizsgálják meg a talajaikat, készítsenek talajvédelmi tervet, és télen a szántóik 70 százalékát borítsák valamilyen takarónövényzettel. Ha elérik a 95 százalékos borítást, ahol 15 százalék valamilyen gyógy-, vagy fűszernövény, ami pozitívan hat a tájra, 58 font (közel 25 ezer forint) támogatás jár hektáronként.
Nem elég motiváció
George Eustice környezetvédelmi államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a támogatásokkal határozott célokat kívánnak elérni: „2030-ig meg kell állítani a fajok számának csökkenését; csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását; évente akár 10 000 hektárnyi fát kell ültetni Angliában, hogy javuljon a vízminőség; több helyet kell teremteni a természet számára a mezőgazdasági tájban; és biztosítani kell, hogy élénk és jövedelmező élelmiszeriparunk és mezőgazdaságunk legyen.”
Tom Bradshaw, az NFU gazdaunió alelnöke szerint
Szerinte létfontosságú, hogy a rendszer felismerje a gazdáknál jelentkező többletköltségeket, mely az átállás során merül fel.
A Vadvédelmi Alapítványok (Wildlife Trusts) szóvivője a BBC-nek elmondta: „Kétségbeejtően ambíciótalan a tervezet. Úgy tűnik, mintha a gazdákat arra kapnának pénzt, hogy a jó gyakorlat alapjait alkalmazzák, ahelyett, hogy bármi plusz dolgot tennének.
Azonban elszalasztjuk a lehetőséget, hogy változtassuk azon, hogy mi vagyunk a világ egyik legkevesebb természeti értékkel rendelkező országa.”
Ez a csoport a National Trust és a Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB – Royal Society for the Protection of Birds) mellett mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem képes kellően ambiciózus programot kidolgozni a természettel összhangban lévő gazdálkodás ösztönzésére.
Mark Tufnell, a Vidéki Föld és Vállalkozás Egyesület (Country Land and Business Association – CLA) elnöke így nyilatkozott: „A mai nap fontos mérföldkő Anglia új agrárpolitikájának kidolgozásában. Azonban miközben sok gazdálkodó nagyon is támogatja az új irányt, aggodalom tölti el őket a régi rendszerből az újba való átállás kapcsán.”