Back to top

Hallotta a mohát muzsikálni Budapesten?

Egy engergiavállalat februárig futó kampányának célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, gyermekeink jövőjét, bolygónkat egy módon lehet megvédeni: közösen, összefogással. A kampány három pilléren nyugszik. Egyik volt a zenélő villamosmegálló Budapesten. Ha lemaradt róla, cikkünkben meghallgathatja, hogyan muzsikálnak a növények.

Igaz, csak egy hónapon át, de muzsikával szórakoztatta a várakozókat két budapesti villamosmegálló.  Az E.ON Hungária Csoport és partnere, az ACG Reklámügynökség így szerette volna felhívni a figyelmet a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára, ezért hozták létre a zenélő mikrooázisokat.  November 1. és 30. között lehetett megnézni és meghallgatni a Széna- és Szent Gellért-téri villamosmegállókban. A cég egyelőre nem tervez hasonló bájos látványosságot, de hogy az élményből azok se maradjanak ki, akik nem használták az érintett villamosvonalakat, vagy esetleg az aktivitás időtartama alatt nem jutottak el a helyszínekre, a növények által keltett zenét stúdióban is rögzítették és online elérhetővé tették, ezért azt bárki meghallgathatja utólag is, tájékoztatott Patócs Renáta szóvivő, kiemelt vállalati kommunikációs szakértő. 

Egy ilyen megállóban a várakozás is öröm lenne.
Egy ilyen megállóban a várakozás is öröm lenne.
Fotó: ACG Reklámügynökség

A céljuk az volt, hogy mosolyt csaljanak az utazók arcára és egy kis zöld természetet csempésszenek a tömegközlekedést használó, városi emberek mindennapjaiba. A megállók oldalait földlabdás élőnövényekkel, többek között borostyánnal, csarabbal és erdei mohával díszítették, például azért, hogy a városi emberek közelebb kerülhessenek a mindennapi életükből egyre inkább kiszoruló természethez és a zöld energiaforrásokban rejlő lehetőségekhez.

A villamosmegállókkal az is céljuk volt, hogy emlékeztessék a budapesti embereket a természettel való aktív kapcsolat szépségére, és fenntartható gondolkodásra inspirálják őket.

Az energiavállalat kommunikációs szakembere érdeklődésünkre elmondta: a megállókban szonifikációs technológia segítségével növények biorezgéseiből generált zene szólt. Ahogy nekünk, embereknek, úgy minden növénynek is van egy saját rezgése, magyarázta Patócs Renáta. A növény által keltett rezgést a levelére és a gyökeréhez helyezett szenzorral, a Music of the Plants nevű eszköz segítségével rögzítették. Ez képes arra, hogy érzékelje a növények  biorezgéseit és átalakítsa azokat zenei adatokká (MIDI).

"Ez az adatsor – ha le szeretnénk egyszerűsíteni –  egy digitális kottához hasonlítható. Kiolvasható belőle a rezgések hangmagassága, ritmusa, illetve az esetleges szünetek mennyisége és hossza is. A növények rezgéseiből született kottát ezután már csak el kellett játszanunk az általunk kiválasztott digitális hangszerekkel (zongora, szintetizátor és kalimba)  – ebben szintén a fent említett eszköz volt segítségünkre. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy az eszköz érzékelőit (csipesz és leszúró tüske) egy élőnövény leveleire és gyökere mellé helyeztük, így kaptuk meg a zenei adatsort, amit ezután digitálisan alakítottunk át dallamokká" - részletezte.

A technológiát a tudomány számos területén alkalmazzák.
A technológiát a tudomány számos területén alkalmazzák.
Fotó: ACG Reklámügynökség

A technikát, mely által adatokból képeznek hangot, többek között a NASA is alkalmazta, de arra is akadt már példa, hogy tudósok pókhálót bírtak rá muzsikálásra. 

A novembertől 2022 februárjáig futó kampány célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy gyermekeink jövőjét, bolygónkat egy módon lehet megvédeni: közösen, összefogással.

A fenntarthatóság iránt évek óta elkötelezett energiavállalat a kampányban a zöld energiára és az innovációkra épülő új megoldásokat is bemutatja. A kampány 3 pillérre épül: egy 30 másodperces nemzetközi TV szpotra, 15 másodperces magyar TV szpotra, valamint a Föld bajnokai fenntarthatósági kihívások meghirdetésére. 

Fotó: ACG Reklámügynökség

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Bizonytalanok a kertészek

Az elszabaduló energiaárak kétségtelenül érintik a holland kertészeket, így az uborkatermesztést is. Még a szakemberek szerint is nehezen jósolható azonban meg, hogy a drágulás mikor érezteti majd a leginkább a hatását.

Természetes eredetű, baktériumölő, lebomló csomagolóanyag

Szingapúri és amerikai kutatóknak sikerült olyan biológiailag lebomló csomagolóanyagot fejleszteni, ami elpusztítja az emberre veszélyes baktériumokat, egyben 2-3 nappal hosszabban pulton tartható a belecsomagolt gyümölcs. Az alapanyagot a kukoricafeldolgozás melléktermékéből, a hatóanyagokat kakukkfűből és citrusfélékből nyerik.

Bioüzemanyag: új jogszabályi rendelkezés

Az uniós jogharmonizáció érdekében Magyarországon is számos új jogszabályi rendelkezés lépett hatályba 2022. január 1-jén, amelyek közvetlenül érintik a fenntartható bioüzemanyag, a folyékony bio-energiahordozó és a biomasszából előállított tüzelőanyag termelési értéklánc tagjait.