Back to top

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

Az ünnepségen készült tovább képek elérhetők galériánkban.

Elsuhant 30 év... ki gondolta volna, hogy ilyen gyorsan? Sokat megélt kiadónk történetén, legfontosabb állomásain Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője vezetett végig.

„Szinte még itt van, amikor 1991. december 18-án megalakult a Magyar Mezőgazdaság Kft. 24 alapító tulajdonossal.

Kényszervállalkozást indítottunk, nem nagyon tudtuk, hogy mire vállalkozunk, két lappal vágtunk bele az ismeretlenbe, az 1946 óta megjelenő, máig egyetlen agrárgazdasági hetilappal a Magyar Mezőgazdasággal, és az 1988-ban alapított havilappal, a Kerti Kalendáriummal. Eltelt két év, és hozzánk került a Kertészet és Szőlészet, a Kistemelők Lapja, a Méhészet, a Kertbarát Magazin és az Erdőgazdaság és Faipar – amikkel hétre emelkedett lapjaink száma.”

Mint elhangzott, nemcsak az újságírásban jeleskedtünk, sok kollégánk kipróbálta magát műsorvezetőként, riporterként, szerkesztőként a Falutévében. Práger György vezetett be minket az elektronikus média világába.

Idővel jött a legnagyobb mezőgazdasági kiállítás, az OMÉK, melynek kommunikációs partnerei lettünk, majd ezen együttműködés keretein beül a rákövetkező években számos feladatot vállaltunk.

Még az ezredforduló előtt útjára indult a Hazám hazája Európa uniós vetélkedő-sorozatunk, melynek zsűri elnökei között köszönthettük Göncz Árpádot, Glatz Ferencet és Bálint Györgyöt is. De élőben kapcsoltuk Brüsszelből Francz Fischlert, az Európai Unió akkori mezőgazdasági biztosát is.

„A szaktudás váljon tőkévé.” Erdei Ferenc gondolat mentén elindult a Mezőgazda Kiadóval közös Mezőgazdasági Könyvhónap. Az országos rendezvénysorozatot a Vajdahunyadvárban tartottuk minden év februárjában, melynek záró eseményén éveken keresztül átadtuk az „Év Szakújságírója” díjat.

Nagy fordulat volt a kiadó életében, amikor1999-ben egy hónap alatt – több mint 50 év után – kikötözünk a Kossuth térről, majd két évi bérlemény után 2001-ben beköltözünk saját irodaházunkba.

Innen az események felgyorsultak, 2002-től a Magyar Mezőgazdaság hetilap oldalai színessé váltak, s ugyanebben az évben útjára indult az MMG Online, a kiadó internetes portálja.

Önálló kiállításszervezői munkánk 2007-től indult a Kaposvári Állattenyésztési Napokkal, soha nem ismert rendezvényszervezési kihívások elé állítva magunkat.

Az elmúlt évtizedekben megőriztük helyünket a magyarországi szaklapkiadásban, vagyis továbbra is Magyarország legnagyobb szaklapkiadója vagyunk.

Tíz nyomtatott lapot jelentetünk meg, ezek havonta több, mint félmillió olvasóhoz jutnak el. Az elmúlt 30 évben kiadásunkban rendszeresen megjelenő lapok száma 66 millió 640 ezer darab volt.

Honlapjaink 2017-ben összeolvadtak, modern, felhasználóbarát és tartalomorientált hírportált hoztunk létre. Mára havonta 190 ezer egyedi látogatója van a www.magyarmezogazdasag.hu hírportálnak, amire az eltelt évek alatt több mint 20 millió ember kattintott. Egyedi hírlevelünk hetente 25 ezer címre érkezik meg. Lapjaink digitálisan is olvashatóak, sőt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával megállapodtunk arról, hogy hétről hétre 700 falugazdásznak juttatjuk el digitálisan a Magyar Mezőgazdaság hetilapot.

A 30 év alatt elvégzett feladatok a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy minden kihívást vállaltunk, és a ránk bízott értékeket megőriztük. Életben tartottunk 10 szaklapot, fejlesztettünk 11 online hírcsatornát, szerveztünk több tucat rendezvényt. Jó partnerei voltunk az agráriumban dolgozóknak és az őket kiszolgálóknak – minden fáradtság megérte – zárta beszédét Sári Enikő.

Zászlós Tibor köszöntőjében a szakértelmet, a szolgálatkészséget, a kellő szakmai alázatot emelte ki. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke hozzátette: újságírónak lenni több, mert nem elég ismerni a szakmát, emellett hitelesnek is kell lenni. Ez az, ami Magyarország legpatinásabb és legtekintélyesebb lapcsoportjává tette a kiadót.

„A Marton Genetics Cégcsoport két nagyon fontos értékazonosság miatt kötött partnerséget a Magyar Mezőgazdaság kiadóval.

Az egyik közös vonásunk, hogy a hagyományokat megtartva, azok erős alapjára építkezve újulunk meg időre-időre, a fejlődéshez szükséges innovatív információkból élünk, azokból dolgozunk.

Másik hasonlóság közöttünk a magas színvonalú, minőségi termék előállítása” – hallhattuk Sándorfy Andrást, a Marton Genetics Cégcsoport ügyvezető igazgatóját, aki még több évtizednyi boldog évfordulót kívánt maga és a cégcsoport nevében.

Nagy István agrárminiszter videóüzenetben köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Mint elmondta,

a kiadó az elmúlt évtizedek során kulcsfontosságú szolgálatot tett a magyar mezőgazdaság gazdag hagyományainak életben tartásáért, a hazai agrárium közösséggé kovácsolásáért, de legfőképpen a színvonalas szakmai ismeretek széles körű terjesztéséért.

Nehéz, de fontos feladat a lényeges információk kiszűrése és közérthető formában való tálalása. Ebben rejlik a hitelesség és szakmaiság, valamint a publikációs tevékenység felbecsülhetetlen jelentősége. Tudományos igényességgel kell magas szintű szakmai tartalmat egyszerűen, könnyen befogadható formában átadni úgy, hogy közben reflektáljon az időszerűségre is.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese elmondta, a szaklapkiadás, annak sikeres működése nem csupán gazdasági érdek, hanem agrártársadalmi cél is. Kiemelte,

a lapkiadó sokat tett azért, hogy a mezőgazdaságban dolgozni újra elismert tevékenység legyen, visszajöjjön a szakma társadalmi megbecsültsége.

A mezőgazdaság folyamatos változásban van, ezért különösen fontos a hiteles ismeretterjesztés. A Magyar Mezőgazdaság kiadó munkatársai egyedülálló módon, 1991 óta szolgálják a tájékoztatást, és évtizedek óta tesznek azért, hogy a szaktudás közkinccsé váljon. Ezért az Agrárminisztérium a jövőben is kiemelten számít a szakcikkek szerzőire, publicistáira a hazai agrárgazdaság érdekében.

Elmúlt 30 évünk... | MMG

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.