Back to top

A mézkultúra megalapozása: média, könyv, mézkóstolás

Ha létezik borkultúra, már pedig létezik, itt az ideje, hogy a mézkultúra alapjait is megismerjük és megismertessük. Hogy miért szükséges beszélni a mézkultúráról? És hogyan alapozható meg? Erről szól ez a cikk.

A rövid válasz az első kérdésre: mert a mézet a hazai lakosság csak felületesen ismeri, és sokan pusztán egy édesítőszernek gondolják. Jól bizonyítja ezt, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás Magyarországon hozzávetőlegesen 0,8-0,9 kg/év.

Pedig a mézet kíméletesebben hasznosítja a szervezetünk, mint a kristálycukrot vagy a cukorpótlókat. Ráadásul finom és segít a fertőzések megelőzésében!

A hosszabb válaszba pedig belevehetjük a méz bizonyítottan jótékony hatásait, melyekről már több cikkünkben is esett szó (lásd itt).

De azért is indokolt a mézkultúra fogalmát bevinni a köztudatba és a közbeszédbe, mert hazánk Európában az első négy legnagyobb mézexportőr között található. Fontos és keresett fajtamézeket termelnek a magyar méhészek, évente mintegy 20-25 000 tonnát, melynek javarésze exportra megy!

255252745_417541673301348_4515168238801801134_n.jpg

Versenymézek- Lehoczki Méhészet
Versenymézek- Lehoczki Méhészet
Fotó: Lehoczki Dávid

A médiának fontos szerepe van a mézkultúra megalapozásában. A népszerű tévéműsorok, celebek rendkívüli meggyőző erővel rendelkeznek.

A tömegeket elérő média azonban sokszor csak pillanatnyi csúcsfogyasztásokat, vagy ideig-óráig tartó divatot képes generálni.

Ezért van szükség azokra az eszközökre is, melyek hosszabb távon is biztosítják, hogy a méz minden nap helyet kapjon az étrendünkben.

Vagyis a mézkultúra megalapozásához kell a hagyományos szöveg, nyomtatott újságcikk, online szöveges tartalom is. Mert a szó még ma is elszállhat, de az írás "megmarad", velünk marad. Egy írott szöveg mélyebbre hatol az olvasó tudatában. Aki olvassa, visszatérhet bizonyos helyekre a szövegben, melyeket nem ért, vagy át is lépheti ezeket, de mindenképpen egy saját akaratból történő alaposabb feldolgozásnak veti alá az olvasott információt.

Örömmel látom, hogy épp itt a magyarmezogazdasag.hu-n, a mézről és az új méhészeti technikákról szóló cikkek/szemlék összolvasottsága még idén szeptemberben túllépte az egymilliót és számos cikket átvettek más sajtó orgánumok is.

De a mézkultúra megalapozását segítik a könyvek is. Például a frissen megjelent „Méhek ajándéka” című könyvvel is ezt tűztük ki célul a szerkesztőkkel és a SzépNap könyvek kiadóval: olvasmányosan és maradandóan "közel" vinni az olvasókhoz a mézet és a méhtermékeket.

Végül egy személyes tapasztalat: nem egy emberrel találkoztam vásárokban, fesztiválokon, szomszédaim között, akik határozottan kijelentették, hogy nem szeretik a mézet. Egészen addig tartották magukat ehhez a hiedelmükhöz, amíg nem kóstoltattam meg velük különböző mézeket. Kiderült ugyanis számukra: mézből nem csak, hogy különböző fajták léteznek, de az egyes fajtamézeknek is több formája van: a méz lehet folyékony, krémesitett, kristályos vagy fogyaszthatjuk lépesmézként.

Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy médiacelebek, cikkek, könyvek ide vagy oda, a legnagyobb meggyőző ereje a személyes tapasztalatnak és a személyes beszélgetéseknek van.

Ha méhészek vagyunk, bátran meséljünk a mézről, a méhekről, tapasztalatainkról, amennyit csak tudunk. Ha pedig laikusok vagyunk és méhész mellett visz el az utunk, bátran kérdezzük a méhészt a mézről a méhekről, és ha tud adni kóstolót, feltétlenül éljünk ezzel a lehetőséggel.

Ajánljuk még: 

A méhviasz és a lép: avagy mérnökök-e a méhek?

Mitől gyógyhatású a méz? (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

Óvatosan ezzel a meggyes sörrel, túlnyomás lehet benne

Lehetséges sérülés veszély miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 0,33 literes kiszerelésű, saját márkás Nívó Szűrt elnevezésű meggyes sört - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Intelligens permetezés Európában

Az idei SIMA kiállításon mutatta be Európában a John Deere a növényvédő permetezőgépeihez kifejlesztett See & Spray funkciót. A gépeket az amerikai vállalat hollandiai gyárában, Horstban gyártják.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Csökkent a kukorica ára Lengyelországban

Végéhez közeledik a szemes kukorica betakarítása Lengyelországban, mégsem felhőtlen a lengyel gazdák öröme, mert továbbra is nagy mennyiségű import kerül az országba Ukrajnából, ami a belföldi termés árát lenyomja.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).