A rövid válasz az első kérdésre: mert a mézet a hazai lakosság csak felületesen ismeri, és sokan pusztán egy édesítőszernek gondolják. Jól bizonyítja ezt, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás Magyarországon hozzávetőlegesen 0,8-0,9 kg/év.
A hosszabb válaszba pedig belevehetjük a méz bizonyítottan jótékony hatásait, melyekről már több cikkünkben is esett szó (lásd itt).
De azért is indokolt a mézkultúra fogalmát bevinni a köztudatba és a közbeszédbe, mert hazánk Európában az első négy legnagyobb mézexportőr között található. Fontos és keresett fajtamézeket termelnek a magyar méhészek, évente mintegy 20-25 000 tonnát, melynek javarésze exportra megy!
255252745_417541673301348_4515168238801801134_n.jpg
A médiának fontos szerepe van a mézkultúra megalapozásában. A népszerű tévéműsorok, celebek rendkívüli meggyőző erővel rendelkeznek.
Ezért van szükség azokra az eszközökre is, melyek hosszabb távon is biztosítják, hogy a méz minden nap helyet kapjon az étrendünkben.
Vagyis a mézkultúra megalapozásához kell a hagyományos szöveg, nyomtatott újságcikk, online szöveges tartalom is. Mert a szó még ma is elszállhat, de az írás "megmarad", velünk marad. Egy írott szöveg mélyebbre hatol az olvasó tudatában. Aki olvassa, visszatérhet bizonyos helyekre a szövegben, melyeket nem ért, vagy át is lépheti ezeket, de mindenképpen egy saját akaratból történő alaposabb feldolgozásnak veti alá az olvasott információt.
Örömmel látom, hogy épp itt a magyarmezogazdasag.hu-n, a mézről és az új méhészeti technikákról szóló cikkek/szemlék összolvasottsága még idén szeptemberben túllépte az egymilliót és számos cikket átvettek más sajtó orgánumok is.
Ha méhészek vagyunk, bátran meséljünk a mézről, a méhekről, tapasztalatainkról, amennyit csak tudunk. Ha pedig laikusok vagyunk és méhész mellett visz el az utunk, bátran kérdezzük a méhészt a mézről a méhekről, és ha tud adni kóstolót, feltétlenül éljünk ezzel a lehetőséggel.
Ajánljuk még:
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
