Back to top

A zöld küllő lett a jövő év madara

Az Év madara 2022 című versenyen a kékbegyet és a vörös gémet megelőzve a zöld küllő nyerte a szavazást 41 százalékkal, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a következő évben a harkályféléket igyekszik megismertetni a természetkedvelőkkel.

A zöld küllő (Picus viridis) gyakori harkályfélénk. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, kerteket, ártéri erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza mintegy 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter, míg testtömege 180-200 gramm között van.

Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete „bajszáról” ismerhető fel.

Mindkét nemnek piros tollak fedik a fejét. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

 Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat, illetve azok lárváit, bábjait is elfogyasztja.

Rendszeresen keresgél a talajon is. Ősszel és télen magvakat is fogyaszt. Ez idő tájt egészen mély járatokat készít a hangyabolyokba, ahol a megdermedt hangyák után kutat.

A zöld küllő nem vonuló madár, de az őszi és téli időszakban elhagyja költőterületét, elkóborolhat. Ilyenkor lakott területeken is megfigyelhető, ahol főleg a szőlőkben, gyümölcsösökben és a fiatal erdőkben láthatók egyes példányai.

Költőodúját korhadt fába, kiszáradt vastag ágba vagy száraz fába kezdi vési március végével, ami április közepére készül el.

A párok közösen, időt és fáradságot nem kímélve alakítják ki elliptikus röpnyílású fészekodúikat 2-18 méteres magasságban. A tojásrakás ideje változó, rendszerint április második felére esik, de akadnak korábbi, illetve későbbi költők is. A fészket a vésésből visszamaradt faforgáccsal bélelik, amire a tojó 5-6, esetleg 7 tojást rak. A kisebb fiókákat ritkábban, a kirepülés előttieket már 6-12 percenként etetik. A szülők a kirepülés után kb. még két hétig etetik a fiókákat, ezután a család szétszóródik.

Legidősebb gyűrűzött példány több mint 15 évig élt.

Hazai fészkelőállománya 15-17 ezer párra tehető (2014-2018), és folyamatos növekedést mutat. Bár természetvédelmi státuszát tekintve a zöld küllő nem fenyegetett faj, Magyarországon védettnek számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Somoskői Kirándulóközpont

A Karancs-Medves vidékre érkezőket csodálatos természeti környezetben várja a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn tavaly kibővített turisztikai bázis. Itt, a Medves-fennsík peremén és a közelben található Somoskői vár környékén geológiai érdekességeket, kiállítóhelyeket rejt a táj, amely túrázók és osztálykirándulások kedvelt célpontja.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Ásó, kapa, nagy kaland: milyen ásót vagy ásólapátot vegyünk?

Az ásó vagy ásólapát alap kerti szerszám. Nincs kertrendezés nélkülük, lehetne mondani, azonban nem mindegy milyen kerti feladathoz milyen típusú ásót, ásólapátot választunk. Az éle lehet egyenes, csúcsos, a nyele műanyag vagy fa, a vége egyenes T- vagy D-nyelű. Speciális feladatokhoz pedig különleges bronzból is készülnek ásók, ásólapátok.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.