Back to top

Élőhelynek használják a tengeri állatok a hulladékszigeteket

A tudósok felfedezték, hogy számos tengeri állat él az óceánban sodródó hulladékszigetek műanyag törmelékei közt, melyet a "Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetként'' is ismernek.

A legtöbb itt talált faj a partvidéki élőhelyekhez alkalmazkodott, ezért is meglepő, hogy a kaliforniai partok és Hawaii közt félúton sodródó szeméthalmok közül kerültek elő, sok mérföldnyire a természetes élőhelyüktől - tudósít a BBC. Állat- és növényfajokat is azonosítottak, beleértve tengeri rózsákat, apró rovarokat, puhatestűeket és rákokat Meglepő módon a lebegő szemét 90 százalékán találtak valamilyen élőlényt. A tudósok legnagyobb aggodalma az, hogy az inváziós fajok terjedését is segítik a hulladékfofoltok.

Dr. Linsey Haram, a Smitsonian Környezetvédelmi Kutatóközpont tudósa elmondta:

"A műanyagok sokkal tartósabbak, mint bármilyen már természetes lebegő törmelék, amivel eddig az óceánban találkozni lehetett. Így sokkal tartósabb élőhely jön létre a területen."

A tengerpartokhoz alkalmazkodott fajok a sekélyebb vízben, az ár-apály zónához alkalmazkodva élnek. Ha kikerülnek a nyílt vízbe, azt általában nem élik túl.
A tengerpartokhoz alkalmazkodott fajok a sekélyebb vízben, az ár-apály zónához alkalmazkodva élnek. Ha kikerülnek a nyílt vízbe, azt általában nem élik túl.
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Haram az Óceáni Utazások Intézettel, egy jótékonysági szervezettel, amely vitorlás expedíciók során gyűjti a műanyaghulladékokat, valamint a manoai Hawaii Egyetem óceanográfusaival dolgozott együtt. A fellelt fajok több, mint fele partvidéki eredetű volt.

A világon legalább öt műanyaggal szennyezett áramlat van. Ezek közül a csendes-óceániban található a legtöbb lebegő műanyag, becslések szerint 79 tonnányi, és több, mint 1,6 négyzetkilométeren terül el.

"Mindenféle dolog kerül ide" - mondta Haram. "Ez nem egy csak műanyagból álló sziget, de óriási mennyiség halmozódott belőle fel." A hulladék nagy része mikroműanyag, ami az emberi szemnek láthatatlan. Vannak azonban nagyobb darabok is, például halászhálók, bóják, de még hajók is, melyek a 2011-es Japánban tomboló cunami alkalmával sodródtak idáig. A tudósok, akik kutatásuk eredményét a Nature Communications nevű szaklapban tették közzé, kifejezetten a japán természeti katasztrófát követően kezdték vizsgálni a szemétszigetet.

A cunami miatt több tonnányi törmelék került a Csendes-óceánba, és több száz Japánban élő tengerparti fajt találtak életben az Észak-Amerika és Hawaii partjain kivetett hulladékok között.

"Szeretnénk megtudni, hogyan segítheti a műanyaghulladék az inváziós fajok terjedését a partvidékekre" - jelentette ki Haram.

Néhány a hulladék közt talált faj nyílt óceáni élőhelyekről származott - ezek az organizmusok normál esetben a tengeri törmelékekbe kapaszkodva élnek. Azonban a leginkább megdöbbentő felfedezés a tengerparti fajok változatossága volt a hulladékszigeten.

"A megtalált fajok több, mint fele a parti régiókból származó volt" - mondta Haram. "Ez felveti a kérdést, hogy mit is nevezünk tengerparti élőlénynek."

A tudósok azt is hozzátették, hogy ez a felfedezés a műanyaggal kapcsolatos más problémákra is rávilágít - amik várhatóan tovább fognak nőni. Egy korábbi tanulmány becslései szerint 2050-re már 25 ezer millió műanyag hulladék képződik majd.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.