A K&H agrárszakértője szerint nagy segítséget jelenthetnek az ilyen újító kezdeményezések, ugyanis így a rendkívül költséges gépek kezelését könnyebben elsajátíthatják a tanulók. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a fiatal agrárszakemberek képzésében a szakmai ismeretek mellett ma már elengedhetetlen a digitális technológiákra nyitottság.

„A KSH még 2013-ban készített egy ágazati felmérést a gazdálkodókról, ami alapján az ágazatban dolgozók közel harmada (31%) 65 év feletti, és csupán 6 százalékuk 35 év alatti. Az iskolázottság szerint pedig mindössze 3%-uknak van felsőfokú és további 7%-nak középfokú szakirányú végzettsége. A pályakezdő fiatalok körében végzett saját felmérésünk eközben azt mutatja, hogy a mezőgazdasági pálya ma már kevésbé vonzó a fiatalok körében, és a szakma társadalmi presztízsét is alacsonynak látják. Különösen nagy szerepe van ezért az olyan különleges kezdeményezéseknek, amilyen most a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban megvalósult.
A precíziós gazdálkodás, a robot- és dróntechnológiák alkalmazása, általános elterjedése miatt ugyanis már az agráriumban is a digitális technológiákra nyitott szakemberekre van szükség” – mondta el az agrárszakember.