Az épületek falain növő növényekből álló „zöld falakat” manapság leggyakrabban esztétikai elemnek tekintik. A brit Plymouthi Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, vajon az ilyen falak vajon milyen mértékben csökkentik a hőveszteséget.
A vizsgálathoz egy téglaépületet választottak az egyetemi kampuszon.
Miután a növényzet befedte a falat, a tudósok öt héten keresztül összehasonlították a fal növényzettel borított és a szabadon maradt részének hőveszteségét.
A zöld fal a veszendő hőmennyiség közel egyharmadát visszatartotta, ami 31,4 százalékos hőveszteség csökkenést jelent. Az élő zöld továbbá mérsékelte a hőmérséklet-ingadozást is az épület ezen részén.
Mint a kutatók a Buliding and Environment című tudományos folyóiratban írják, ez az egyik első tanulmány a növényzetnek a meglévő épületek hőszigetelésére gyakorolt hatásáról a mérsékelt éghajlaton.
Angliában az épületek mintegy 57 százaléka 1964 előtt épült. Az új előírások meghatározzák, hogy az új épületeknek milyen szabványoknak kell megfelelniük, viszont a régi épületek rengeteg energiát igényelnek a fűtéshez, és jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz – mondja Dr. Matthew Fox, a tanulmány vezető szerzője.
„Ezért létfontosságú, hogy javítsuk ezeknek a régebbi otthonoknak a hőszigetelését, ha az Egyesült Királyság 2050-re el akarja érni a nulla kibocsátási célt. Ez az emelkedő energiaárak okozta tüzelőanyag-szegénységet is csökkenteni fogja a lakosság körében” – teszi hozzá a kutató.
A „zöld infrastruktúra” segíthet a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés elleni küzdelemben, emellett számos más előnye is van.
A városokban a növényfalak egyik leghasznosabb funkciója, hogy tisztítják a levegőt, különösen a szálló veszélyes részecskéktől. Továbbá csökkentik a stresszt és a gyermekek fejlődése szempontjából is fontos, mert minél több időt töltenek zöldövezet közelében, annál jobbak a szellemi fejlődési skálán elért eredményeik, és egyhatodával (16 százalékkal) csökkenti az érzelmi és viselkedési problémák kockázatát.