Back to top

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. a helybeli szövetkezet jogutódjaként alakult meg. Árbevételének 70-80 százaléka a tejtermelésből származik, ezt egészíti ki a szántóföldi gazdálkodás. Jelenleg 425 darab fejőstehenük van, az állomány a növendékekkel mintegy 750-800 egyed.

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön | MMG

A 400 hektár gyep, illetve a 750 hektár szántóterület nagy része a takarmányelőállítást szolgálja, mellette foglalkoznak árunövény-termesztéssel is. A cég tavaly a növekedés érdekében úgy döntött, hogy a 10 éves karusszel fejőházukat fejőrobotokra cserélik.

Jelenleg egy fél kamionnyi, tehát egy ilyen 12-13 ezer liternyi tejet termelünk meg naponta - Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Bokor Ádám
Az első lépcsőben feltétlenül azt gondolnám, hogy nekünk annyira kell növekedni, hogy naponta egy kamion tejet tudjunk termelni, ugyanis így tudnánk talán a legjobban eladni magunkat. Amikor jön a kamion, bármilyen céggel egyszerűbb a megállapodás, akár exportra is, hogy minden nap egy kamion tejet át tudunk adni. Ehhez nem gondolnánk, hogy az állatlétszámot kell duplázni. Fajlagos termelésben szeretnénk fejlődni, és ha lehet egy ilyen 6-700 tehénnel ezt meg szeretnénk termelni a jövőben.

A vezérigazgató a munkaerőhiány elkerülése végett is döntött a robotfejés mellett, mert a telepet így a korábbinál lényegesen kevesebb, képzett munkással lehet üzemeltetni, akiket anyagilag is megbecsülnek.

De a munkaerőgondok megoldása mellett más érvek is szóltak a fejőrobotok mellett.

Ami miatt én nagyon szeretem, hogy aki beállítja, az szerintem egy picikét úgy gondolkodik, hogy a tehenet is észreveszi – hangsúlyozza Hanyicska Csaba cégvezető. Ugyanis véleményem szerint ez a tehénnek nagyságrendekkel kényelmesebb, komfortosabb, jobb, mint bármilyen egyéb kiszolgálás. A termelési eredmények is ezt mutatják, hogy a tehenek meghálálják ezt a fajta törődést. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobban termelnek.

Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Fotó: Bokor Ádám

Nekem a szabadforgalmú rendszerek jobban tetszenek, ugyanis azt látom az eredményeken, hogyha bármi történik, a tehén kisebb stresszel tudja megoldani az életét.

Nincsen igazából akkor korlátozás alatt, mint hogyha őt beválogatja egy térbe a robot, ahol olyan tehenek vannak, akik fölötte állnak rangban, nem kell beállni a sor végére, hanem akkor el tud menni, eszik-iszik, és akkor utána, mikor eljött az ideje, akkor tud menni fejni. A termelési eredmény is, vagy a számok is talán ezt támasztják alá. Nehéz elképzelni, de a jószág az nem hülye, és tudja, hogy neki mi a jó. És ezt meg is oldják, ha hagyjuk.

A fejőházból a robotba való átszokás eltartott pár napig.

Először csak bejártak a tehenek, hogy úgymond bepiszkítsák, nekik komfortos szagúvá tegyék a környezetet, a robotban is kaptak enni, hogy szokják azt is. Három nap elteltével már a robotban fejtek, bár ekkor még hosszú ideig tartott egy-egy fejés és jórészt segítséggel ment. 3-4 napig éjszaka is az állatokkal kellett lenni, utána viszont erre már nem volt szükség. A cégvezető elmondása szerint az ötödik-hatodik napon már önállóan jártak a tehenek fejésre és nagyjából megegyezett a termelésük a korábbival.

Fotó: Bokor Ádám

Az országban legelsőként mi bevezettük a fejőrobotok mellé a takarmányos robotot is – emeli ki Kaposvári Péter. Úgy gondoltuk, hogy a kettő együtt nagyon hatékonyan fog működni, és ez már itt nálunk a gyakorlatban ki is derült. Ugyanis a takarmányos robot sokszor etet napközben és kis adagokkal.

A tehenek minden etetéskor fölkelnek, jön az új kaja, jön az illat, és hogyha fölkelnek, akkor jobban bemennek a robotba is.

Tehát pozitívan korrelál ez a két dolog egymással, ugyanis itt szabad bejárás van a teheneknek, és itt a tehenek egy bizonyos százaléka, nem fog magától bemenni. Beteg, fáj a lába, bármi problémája van. Úgy, mint az embernél, hogy ha nem érzi jól magát, akkor nem szívesen kel föl, viszont az etetőrobot az elég nagy motiváló tényező e tekintetben is.

Fotó: Bokor Ádám

Nyilván itt az éhséget ki tudjuk használni – mondja Hanyicska Csaba. Ha picikét a takarmányozást visszafogjuk, akkor megnő a látogatás, jobban keresi a robotot, mert onnan kaját remél. Talán, de erre még nincsen elég számunk, talán ez inkább ott lesz jelentős, hogy állandó kondíciót tudunk fenntartani a laktáció során.

Nem lesz az, hogy a végén elhízik a tehén, vagy nem kell minden hónapban új csoportba tenni, hogy bokszoljanak, a laktációs görbe nem fog olyan meredeken leesni, hanem egy picikét laposítani lehet,

és a végét, a laktáció végig a termelést fenn lehet tartani egész magasan, anélkül, hogy elhízzon a tehén.

Fotó: Bokor Ádám

A Bagolyvári Tehenészetben megtermelt nyers tejet az Abaújtej Kft. vásárolja fel. Az itteni tej minősége és beltartalmi paraméterei miatt keresett a piacon – magas zsír és fehérjetartalma miatt főként sajtgyártásra használják fel.

A telepen uralkodó viszonyokra jellemző, hogy a korábban használt technológiával is alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező tejet termeltek, a robotoktól pedig ebben is javuló eredményeket várnak.

Vagyis a cél napi egy kamionnyi magas minőségű tej a hazai piacra vagy exportra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.