Back to top

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. a helybeli szövetkezet jogutódjaként alakult meg. Árbevételének 70-80 százaléka a tejtermelésből származik, ezt egészíti ki a szántóföldi gazdálkodás. Jelenleg 425 darab fejőstehenük van, az állomány a növendékekkel mintegy 750-800 egyed.

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön | MMG

A 400 hektár gyep, illetve a 750 hektár szántóterület nagy része a takarmányelőállítást szolgálja, mellette foglalkoznak árunövény-termesztéssel is. A cég tavaly a növekedés érdekében úgy döntött, hogy a 10 éves karusszel fejőházukat fejőrobotokra cserélik.

Jelenleg egy fél kamionnyi, tehát egy ilyen 12-13 ezer liternyi tejet termelünk meg naponta - Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Bokor Ádám
Az első lépcsőben feltétlenül azt gondolnám, hogy nekünk annyira kell növekedni, hogy naponta egy kamion tejet tudjunk termelni, ugyanis így tudnánk talán a legjobban eladni magunkat. Amikor jön a kamion, bármilyen céggel egyszerűbb a megállapodás, akár exportra is, hogy minden nap egy kamion tejet át tudunk adni. Ehhez nem gondolnánk, hogy az állatlétszámot kell duplázni. Fajlagos termelésben szeretnénk fejlődni, és ha lehet egy ilyen 6-700 tehénnel ezt meg szeretnénk termelni a jövőben.

A vezérigazgató a munkaerőhiány elkerülése végett is döntött a robotfejés mellett, mert a telepet így a korábbinál lényegesen kevesebb, képzett munkással lehet üzemeltetni, akiket anyagilag is megbecsülnek.

De a munkaerőgondok megoldása mellett más érvek is szóltak a fejőrobotok mellett.

Ami miatt én nagyon szeretem, hogy aki beállítja, az szerintem egy picikét úgy gondolkodik, hogy a tehenet is észreveszi – hangsúlyozza Hanyicska Csaba cégvezető. Ugyanis véleményem szerint ez a tehénnek nagyságrendekkel kényelmesebb, komfortosabb, jobb, mint bármilyen egyéb kiszolgálás. A termelési eredmények is ezt mutatják, hogy a tehenek meghálálják ezt a fajta törődést. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobban termelnek.

Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Fotó: Bokor Ádám

Nekem a szabadforgalmú rendszerek jobban tetszenek, ugyanis azt látom az eredményeken, hogyha bármi történik, a tehén kisebb stresszel tudja megoldani az életét.

Nincsen igazából akkor korlátozás alatt, mint hogyha őt beválogatja egy térbe a robot, ahol olyan tehenek vannak, akik fölötte állnak rangban, nem kell beállni a sor végére, hanem akkor el tud menni, eszik-iszik, és akkor utána, mikor eljött az ideje, akkor tud menni fejni. A termelési eredmény is, vagy a számok is talán ezt támasztják alá. Nehéz elképzelni, de a jószág az nem hülye, és tudja, hogy neki mi a jó. És ezt meg is oldják, ha hagyjuk.

A fejőházból a robotba való átszokás eltartott pár napig.

Először csak bejártak a tehenek, hogy úgymond bepiszkítsák, nekik komfortos szagúvá tegyék a környezetet, a robotban is kaptak enni, hogy szokják azt is. Három nap elteltével már a robotban fejtek, bár ekkor még hosszú ideig tartott egy-egy fejés és jórészt segítséggel ment. 3-4 napig éjszaka is az állatokkal kellett lenni, utána viszont erre már nem volt szükség. A cégvezető elmondása szerint az ötödik-hatodik napon már önállóan jártak a tehenek fejésre és nagyjából megegyezett a termelésük a korábbival.

Fotó: Bokor Ádám

Az országban legelsőként mi bevezettük a fejőrobotok mellé a takarmányos robotot is – emeli ki Kaposvári Péter. Úgy gondoltuk, hogy a kettő együtt nagyon hatékonyan fog működni, és ez már itt nálunk a gyakorlatban ki is derült. Ugyanis a takarmányos robot sokszor etet napközben és kis adagokkal.

A tehenek minden etetéskor fölkelnek, jön az új kaja, jön az illat, és hogyha fölkelnek, akkor jobban bemennek a robotba is.

Tehát pozitívan korrelál ez a két dolog egymással, ugyanis itt szabad bejárás van a teheneknek, és itt a tehenek egy bizonyos százaléka, nem fog magától bemenni. Beteg, fáj a lába, bármi problémája van. Úgy, mint az embernél, hogy ha nem érzi jól magát, akkor nem szívesen kel föl, viszont az etetőrobot az elég nagy motiváló tényező e tekintetben is.

Fotó: Bokor Ádám

Nyilván itt az éhséget ki tudjuk használni – mondja Hanyicska Csaba. Ha picikét a takarmányozást visszafogjuk, akkor megnő a látogatás, jobban keresi a robotot, mert onnan kaját remél. Talán, de erre még nincsen elég számunk, talán ez inkább ott lesz jelentős, hogy állandó kondíciót tudunk fenntartani a laktáció során.

Nem lesz az, hogy a végén elhízik a tehén, vagy nem kell minden hónapban új csoportba tenni, hogy bokszoljanak, a laktációs görbe nem fog olyan meredeken leesni, hanem egy picikét laposítani lehet,

és a végét, a laktáció végig a termelést fenn lehet tartani egész magasan, anélkül, hogy elhízzon a tehén.

Fotó: Bokor Ádám

A Bagolyvári Tehenészetben megtermelt nyers tejet az Abaújtej Kft. vásárolja fel. Az itteni tej minősége és beltartalmi paraméterei miatt keresett a piacon – magas zsír és fehérjetartalma miatt főként sajtgyártásra használják fel.

A telepen uralkodó viszonyokra jellemző, hogy a korábban használt technológiával is alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező tejet termeltek, a robotoktól pedig ebben is javuló eredményeket várnak.

Vagyis a cél napi egy kamionnyi magas minőségű tej a hazai piacra vagy exportra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Nyolcvan éves az Annaburger

A nagy teherbírású speciális pótkocsijairól – tartálykocsik, lehordószerkezetes és trágyaszóró kocsik – ismert Annaburgert az 1940-es évek elején alapították. Már a II. világháború előtt is gyártott pótkocsit traktorokhoz, és igavónoknak is.

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.