Back to top

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. a helybeli szövetkezet jogutódjaként alakult meg. Árbevételének 70-80 százaléka a tejtermelésből származik, ezt egészíti ki a szántóföldi gazdálkodás. Jelenleg 425 darab fejőstehenük van, az állomány a növendékekkel mintegy 750-800 egyed.

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön | MMG

A 400 hektár gyep, illetve a 750 hektár szántóterület nagy része a takarmányelőállítást szolgálja, mellette foglalkoznak árunövény-termesztéssel is. A cég tavaly a növekedés érdekében úgy döntött, hogy a 10 éves karusszel fejőházukat fejőrobotokra cserélik.

Jelenleg egy fél kamionnyi, tehát egy ilyen 12-13 ezer liternyi tejet termelünk meg naponta - Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Bokor Ádám
Az első lépcsőben feltétlenül azt gondolnám, hogy nekünk annyira kell növekedni, hogy naponta egy kamion tejet tudjunk termelni, ugyanis így tudnánk talán a legjobban eladni magunkat. Amikor jön a kamion, bármilyen céggel egyszerűbb a megállapodás, akár exportra is, hogy minden nap egy kamion tejet át tudunk adni. Ehhez nem gondolnánk, hogy az állatlétszámot kell duplázni. Fajlagos termelésben szeretnénk fejlődni, és ha lehet egy ilyen 6-700 tehénnel ezt meg szeretnénk termelni a jövőben.

A vezérigazgató a munkaerőhiány elkerülése végett is döntött a robotfejés mellett, mert a telepet így a korábbinál lényegesen kevesebb, képzett munkással lehet üzemeltetni, akiket anyagilag is megbecsülnek.

De a munkaerőgondok megoldása mellett más érvek is szóltak a fejőrobotok mellett.

Ami miatt én nagyon szeretem, hogy aki beállítja, az szerintem egy picikét úgy gondolkodik, hogy a tehenet is észreveszi – hangsúlyozza Hanyicska Csaba cégvezető. Ugyanis véleményem szerint ez a tehénnek nagyságrendekkel kényelmesebb, komfortosabb, jobb, mint bármilyen egyéb kiszolgálás. A termelési eredmények is ezt mutatják, hogy a tehenek meghálálják ezt a fajta törődést. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobban termelnek.

Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Fotó: Bokor Ádám

Nekem a szabadforgalmú rendszerek jobban tetszenek, ugyanis azt látom az eredményeken, hogyha bármi történik, a tehén kisebb stresszel tudja megoldani az életét.

Nincsen igazából akkor korlátozás alatt, mint hogyha őt beválogatja egy térbe a robot, ahol olyan tehenek vannak, akik fölötte állnak rangban, nem kell beállni a sor végére, hanem akkor el tud menni, eszik-iszik, és akkor utána, mikor eljött az ideje, akkor tud menni fejni. A termelési eredmény is, vagy a számok is talán ezt támasztják alá. Nehéz elképzelni, de a jószág az nem hülye, és tudja, hogy neki mi a jó. És ezt meg is oldják, ha hagyjuk.

A fejőházból a robotba való átszokás eltartott pár napig.

Először csak bejártak a tehenek, hogy úgymond bepiszkítsák, nekik komfortos szagúvá tegyék a környezetet, a robotban is kaptak enni, hogy szokják azt is. Három nap elteltével már a robotban fejtek, bár ekkor még hosszú ideig tartott egy-egy fejés és jórészt segítséggel ment. 3-4 napig éjszaka is az állatokkal kellett lenni, utána viszont erre már nem volt szükség. A cégvezető elmondása szerint az ötödik-hatodik napon már önállóan jártak a tehenek fejésre és nagyjából megegyezett a termelésük a korábbival.

Fotó: Bokor Ádám

Az országban legelsőként mi bevezettük a fejőrobotok mellé a takarmányos robotot is – emeli ki Kaposvári Péter. Úgy gondoltuk, hogy a kettő együtt nagyon hatékonyan fog működni, és ez már itt nálunk a gyakorlatban ki is derült. Ugyanis a takarmányos robot sokszor etet napközben és kis adagokkal.

A tehenek minden etetéskor fölkelnek, jön az új kaja, jön az illat, és hogyha fölkelnek, akkor jobban bemennek a robotba is.

Tehát pozitívan korrelál ez a két dolog egymással, ugyanis itt szabad bejárás van a teheneknek, és itt a tehenek egy bizonyos százaléka, nem fog magától bemenni. Beteg, fáj a lába, bármi problémája van. Úgy, mint az embernél, hogy ha nem érzi jól magát, akkor nem szívesen kel föl, viszont az etetőrobot az elég nagy motiváló tényező e tekintetben is.

Fotó: Bokor Ádám

Nyilván itt az éhséget ki tudjuk használni – mondja Hanyicska Csaba. Ha picikét a takarmányozást visszafogjuk, akkor megnő a látogatás, jobban keresi a robotot, mert onnan kaját remél. Talán, de erre még nincsen elég számunk, talán ez inkább ott lesz jelentős, hogy állandó kondíciót tudunk fenntartani a laktáció során.

Nem lesz az, hogy a végén elhízik a tehén, vagy nem kell minden hónapban új csoportba tenni, hogy bokszoljanak, a laktációs görbe nem fog olyan meredeken leesni, hanem egy picikét laposítani lehet,

és a végét, a laktáció végig a termelést fenn lehet tartani egész magasan, anélkül, hogy elhízzon a tehén.

Fotó: Bokor Ádám

A Bagolyvári Tehenészetben megtermelt nyers tejet az Abaújtej Kft. vásárolja fel. Az itteni tej minősége és beltartalmi paraméterei miatt keresett a piacon – magas zsír és fehérjetartalma miatt főként sajtgyártásra használják fel.

A telepen uralkodó viszonyokra jellemző, hogy a korábban használt technológiával is alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező tejet termeltek, a robotoktól pedig ebben is javuló eredményeket várnak.

Vagyis a cél napi egy kamionnyi magas minőségű tej a hazai piacra vagy exportra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Tenyészkacsa-telepet kellett felszámolni

Védő- és megfigyelési körzeteket jelölt ki az állategészségügyi hatóság, miután a Nébih laboratóriuma igazolta egy Hajdú-Bihar vármegyei gazdaságban a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.