Back to top

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. a helybeli szövetkezet jogutódjaként alakult meg. Árbevételének 70-80 százaléka a tejtermelésből származik, ezt egészíti ki a szántóföldi gazdálkodás. Jelenleg 425 darab fejőstehenük van, az állomány a növendékekkel mintegy 750-800 egyed.

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön | MMG

A 400 hektár gyep, illetve a 750 hektár szántóterület nagy része a takarmányelőállítást szolgálja, mellette foglalkoznak árunövény-termesztéssel is. A cég tavaly a növekedés érdekében úgy döntött, hogy a 10 éves karusszel fejőházukat fejőrobotokra cserélik.

Jelenleg egy fél kamionnyi, tehát egy ilyen 12-13 ezer liternyi tejet termelünk meg naponta - Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Bokor Ádám
Az első lépcsőben feltétlenül azt gondolnám, hogy nekünk annyira kell növekedni, hogy naponta egy kamion tejet tudjunk termelni, ugyanis így tudnánk talán a legjobban eladni magunkat. Amikor jön a kamion, bármilyen céggel egyszerűbb a megállapodás, akár exportra is, hogy minden nap egy kamion tejet át tudunk adni. Ehhez nem gondolnánk, hogy az állatlétszámot kell duplázni. Fajlagos termelésben szeretnénk fejlődni, és ha lehet egy ilyen 6-700 tehénnel ezt meg szeretnénk termelni a jövőben.

A vezérigazgató a munkaerőhiány elkerülése végett is döntött a robotfejés mellett, mert a telepet így a korábbinál lényegesen kevesebb, képzett munkással lehet üzemeltetni, akiket anyagilag is megbecsülnek.

De a munkaerőgondok megoldása mellett más érvek is szóltak a fejőrobotok mellett.

Ami miatt én nagyon szeretem, hogy aki beállítja, az szerintem egy picikét úgy gondolkodik, hogy a tehenet is észreveszi – hangsúlyozza Hanyicska Csaba cégvezető. Ugyanis véleményem szerint ez a tehénnek nagyságrendekkel kényelmesebb, komfortosabb, jobb, mint bármilyen egyéb kiszolgálás. A termelési eredmények is ezt mutatják, hogy a tehenek meghálálják ezt a fajta törődést. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobban termelnek.

Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Fotó: Bokor Ádám

Nekem a szabadforgalmú rendszerek jobban tetszenek, ugyanis azt látom az eredményeken, hogyha bármi történik, a tehén kisebb stresszel tudja megoldani az életét.

Nincsen igazából akkor korlátozás alatt, mint hogyha őt beválogatja egy térbe a robot, ahol olyan tehenek vannak, akik fölötte állnak rangban, nem kell beállni a sor végére, hanem akkor el tud menni, eszik-iszik, és akkor utána, mikor eljött az ideje, akkor tud menni fejni. A termelési eredmény is, vagy a számok is talán ezt támasztják alá. Nehéz elképzelni, de a jószág az nem hülye, és tudja, hogy neki mi a jó. És ezt meg is oldják, ha hagyjuk.

A fejőházból a robotba való átszokás eltartott pár napig.

Először csak bejártak a tehenek, hogy úgymond bepiszkítsák, nekik komfortos szagúvá tegyék a környezetet, a robotban is kaptak enni, hogy szokják azt is. Három nap elteltével már a robotban fejtek, bár ekkor még hosszú ideig tartott egy-egy fejés és jórészt segítséggel ment. 3-4 napig éjszaka is az állatokkal kellett lenni, utána viszont erre már nem volt szükség. A cégvezető elmondása szerint az ötödik-hatodik napon már önállóan jártak a tehenek fejésre és nagyjából megegyezett a termelésük a korábbival.

Fotó: Bokor Ádám

Az országban legelsőként mi bevezettük a fejőrobotok mellé a takarmányos robotot is – emeli ki Kaposvári Péter. Úgy gondoltuk, hogy a kettő együtt nagyon hatékonyan fog működni, és ez már itt nálunk a gyakorlatban ki is derült. Ugyanis a takarmányos robot sokszor etet napközben és kis adagokkal.

A tehenek minden etetéskor fölkelnek, jön az új kaja, jön az illat, és hogyha fölkelnek, akkor jobban bemennek a robotba is.

Tehát pozitívan korrelál ez a két dolog egymással, ugyanis itt szabad bejárás van a teheneknek, és itt a tehenek egy bizonyos százaléka, nem fog magától bemenni. Beteg, fáj a lába, bármi problémája van. Úgy, mint az embernél, hogy ha nem érzi jól magát, akkor nem szívesen kel föl, viszont az etetőrobot az elég nagy motiváló tényező e tekintetben is.

Fotó: Bokor Ádám

Nyilván itt az éhséget ki tudjuk használni – mondja Hanyicska Csaba. Ha picikét a takarmányozást visszafogjuk, akkor megnő a látogatás, jobban keresi a robotot, mert onnan kaját remél. Talán, de erre még nincsen elég számunk, talán ez inkább ott lesz jelentős, hogy állandó kondíciót tudunk fenntartani a laktáció során.

Nem lesz az, hogy a végén elhízik a tehén, vagy nem kell minden hónapban új csoportba tenni, hogy bokszoljanak, a laktációs görbe nem fog olyan meredeken leesni, hanem egy picikét laposítani lehet,

és a végét, a laktáció végig a termelést fenn lehet tartani egész magasan, anélkül, hogy elhízzon a tehén.

Fotó: Bokor Ádám

A Bagolyvári Tehenészetben megtermelt nyers tejet az Abaújtej Kft. vásárolja fel. Az itteni tej minősége és beltartalmi paraméterei miatt keresett a piacon – magas zsír és fehérjetartalma miatt főként sajtgyártásra használják fel.

A telepen uralkodó viszonyokra jellemző, hogy a korábban használt technológiával is alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező tejet termeltek, a robotoktól pedig ebben is javuló eredményeket várnak.

Vagyis a cél napi egy kamionnyi magas minőségű tej a hazai piacra vagy exportra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Öreg traktorok ha találkoznak...

Bár dologidő van, egy napra szüneteltetjük a munkát, elvégre traktoros találkozó ritkán van – hangzott el Csáfordon, ahol több év kihagyást követően végre meg tudták tartani a veterán mezőgazdasági járművek tizedik „összejövetelét”.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.