Back to top

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön

Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. a helybeli szövetkezet jogutódjaként alakult meg. Árbevételének 70-80 százaléka a tejtermelésből származik, ezt egészíti ki a szántóföldi gazdálkodás. Jelenleg 425 darab fejőstehenük van, az állomány a növendékekkel mintegy 750-800 egyed.

Cél a napi egy kamionnyi magas minőségű tej – fejőrobotok Emődön | MMG

A 400 hektár gyep, illetve a 750 hektár szántóterület nagy része a takarmányelőállítást szolgálja, mellette foglalkoznak árunövény-termesztéssel is. A cég tavaly a növekedés érdekében úgy döntött, hogy a 10 éves karusszel fejőházukat fejőrobotokra cserélik.

Jelenleg egy fél kamionnyi, tehát egy ilyen 12-13 ezer liternyi tejet termelünk meg naponta - Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Bokor Ádám
Az első lépcsőben feltétlenül azt gondolnám, hogy nekünk annyira kell növekedni, hogy naponta egy kamion tejet tudjunk termelni, ugyanis így tudnánk talán a legjobban eladni magunkat. Amikor jön a kamion, bármilyen céggel egyszerűbb a megállapodás, akár exportra is, hogy minden nap egy kamion tejet át tudunk adni. Ehhez nem gondolnánk, hogy az állatlétszámot kell duplázni. Fajlagos termelésben szeretnénk fejlődni, és ha lehet egy ilyen 6-700 tehénnel ezt meg szeretnénk termelni a jövőben.

A vezérigazgató a munkaerőhiány elkerülése végett is döntött a robotfejés mellett, mert a telepet így a korábbinál lényegesen kevesebb, képzett munkással lehet üzemeltetni, akiket anyagilag is megbecsülnek.

De a munkaerőgondok megoldása mellett más érvek is szóltak a fejőrobotok mellett.

Ami miatt én nagyon szeretem, hogy aki beállítja, az szerintem egy picikét úgy gondolkodik, hogy a tehenet is észreveszi – hangsúlyozza Hanyicska Csaba cégvezető. Ugyanis véleményem szerint ez a tehénnek nagyságrendekkel kényelmesebb, komfortosabb, jobb, mint bármilyen egyéb kiszolgálás. A termelési eredmények is ezt mutatják, hogy a tehenek meghálálják ezt a fajta törődést. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobban termelnek.

Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Hanyicska Csaba, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. cégvezetője
Fotó: Bokor Ádám

Nekem a szabadforgalmú rendszerek jobban tetszenek, ugyanis azt látom az eredményeken, hogyha bármi történik, a tehén kisebb stresszel tudja megoldani az életét.

Nincsen igazából akkor korlátozás alatt, mint hogyha őt beválogatja egy térbe a robot, ahol olyan tehenek vannak, akik fölötte állnak rangban, nem kell beállni a sor végére, hanem akkor el tud menni, eszik-iszik, és akkor utána, mikor eljött az ideje, akkor tud menni fejni. A termelési eredmény is, vagy a számok is talán ezt támasztják alá. Nehéz elképzelni, de a jószág az nem hülye, és tudja, hogy neki mi a jó. És ezt meg is oldják, ha hagyjuk.

A fejőházból a robotba való átszokás eltartott pár napig.

Először csak bejártak a tehenek, hogy úgymond bepiszkítsák, nekik komfortos szagúvá tegyék a környezetet, a robotban is kaptak enni, hogy szokják azt is. Három nap elteltével már a robotban fejtek, bár ekkor még hosszú ideig tartott egy-egy fejés és jórészt segítséggel ment. 3-4 napig éjszaka is az állatokkal kellett lenni, utána viszont erre már nem volt szükség. A cégvezető elmondása szerint az ötödik-hatodik napon már önállóan jártak a tehenek fejésre és nagyjából megegyezett a termelésük a korábbival.

Fotó: Bokor Ádám

Az országban legelsőként mi bevezettük a fejőrobotok mellé a takarmányos robotot is – emeli ki Kaposvári Péter. Úgy gondoltuk, hogy a kettő együtt nagyon hatékonyan fog működni, és ez már itt nálunk a gyakorlatban ki is derült. Ugyanis a takarmányos robot sokszor etet napközben és kis adagokkal.

A tehenek minden etetéskor fölkelnek, jön az új kaja, jön az illat, és hogyha fölkelnek, akkor jobban bemennek a robotba is.

Tehát pozitívan korrelál ez a két dolog egymással, ugyanis itt szabad bejárás van a teheneknek, és itt a tehenek egy bizonyos százaléka, nem fog magától bemenni. Beteg, fáj a lába, bármi problémája van. Úgy, mint az embernél, hogy ha nem érzi jól magát, akkor nem szívesen kel föl, viszont az etetőrobot az elég nagy motiváló tényező e tekintetben is.

Fotó: Bokor Ádám

Nyilván itt az éhséget ki tudjuk használni – mondja Hanyicska Csaba. Ha picikét a takarmányozást visszafogjuk, akkor megnő a látogatás, jobban keresi a robotot, mert onnan kaját remél. Talán, de erre még nincsen elég számunk, talán ez inkább ott lesz jelentős, hogy állandó kondíciót tudunk fenntartani a laktáció során.

Nem lesz az, hogy a végén elhízik a tehén, vagy nem kell minden hónapban új csoportba tenni, hogy bokszoljanak, a laktációs görbe nem fog olyan meredeken leesni, hanem egy picikét laposítani lehet,

és a végét, a laktáció végig a termelést fenn lehet tartani egész magasan, anélkül, hogy elhízzon a tehén.

Fotó: Bokor Ádám

A Bagolyvári Tehenészetben megtermelt nyers tejet az Abaújtej Kft. vásárolja fel. Az itteni tej minősége és beltartalmi paraméterei miatt keresett a piacon – magas zsír és fehérjetartalma miatt főként sajtgyártásra használják fel.

A telepen uralkodó viszonyokra jellemző, hogy a korábban használt technológiával is alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező tejet termeltek, a robotoktól pedig ebben is javuló eredményeket várnak.

Vagyis a cél napi egy kamionnyi magas minőségű tej a hazai piacra vagy exportra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Együtt fejlődnek a piaci elvárásokkal – Optimális gépek a Bábolnai Gazdanapokon

A békési Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. az OptiCorn kukorica- és a NAS, illetve PSM napraforgó-, valamint cirokbetakarító adapterekkel az európai piaci részesedés többségét birtokolja.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.