Back to top

Örökerdő: 100 éve aktuális

Az ökoszisztéma-szemlélet előfutáraként, az erdőt bonyolult élőlényként teljesen újszerűen felfogó örökerdő gondolata, a fenntartható természetközeli erdőgazdálkodás alapeszméje egy évszázada született meg. Az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő Szakosztálya a Mecsekerdőnél tartotta kihelyezett ülését, amelynek központi témája az örökerdő-gazdálkodás hazai jelene és jövője volt.

Az örökerdő elméleti alapjait az Eberswalde-i Erdészeti Akadémia egykori igazgatója és kutatóprofesszora, a természetközeli erdőgazdálkodás úttörő személyisége, Alfred Möller (1860-1922) rakta le, aki korát megelőzve elsőként fogalmazta meg az erdei ökoszisztéma létét és az erdőt egységes, önszerveződésre képes organizmusnak tekintette. Mivel az örökerdőben – a természetes állapothoz hasonlóan –

a többféle fajú és korú faegyed együttélése következtében hatékonyan fenntartható a biodiverzitás, a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége is nagyobb, mint klasszikusan kezelt erdőké.

Bár Magyarországon korábban nem voltak jelentős hagyományai ennek a gazdálkodási módnak, az elmúlt évtizedben megötszöröződött területen, mára közel 100 ezer hektáron folyik örökerdő és átmeneti – az örökerdő-gazdálkodásra felkészítő – üzemmódú erdőgazdálkodás.

Örökerdő részlet a Mecsekben
Örökerdő részlet a Mecsekben
Fotó: Mecsekerdő

Dr. Csépányi Péter, az örökerdő-gazdálkodásban úttörő szerepet vállaló Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, az OEE Örökerdő Szakosztály elnöke az emlékülésen kifejtette: az örökerdő a jövő sarkalatos erdőgazdálkodási formája lehet, mivel örökerdő összességében magasabb szintet képvisel, mint általában egy klasszikusan kezelt erdő. A problémákat sokkal inkább elkerüli és a mai kor elvárásait hatékonyabban integrálja, mint más erdőművelési rendszerek. A szakmai fórumok azt is szolgálják, hogy a tapasztalatok megismerésével, az eredmények összevetésével elősegítsék a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok elterjedését.

A rendezvényen az örökerdő-gazdálkodás tapasztalatait osztották meg egymással a résztvevők: a Mecsekerdő örökerdő-gazdálkodásának üzemi bevezetését, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél immár két évtizedes múltra visszatekintő Mexikópusztai Pro Silva Bemutatóterületet, az Erdészeti Szakmai Rendszer gazdálkodást támogató Örökerdő-Modulját ismerhették meg a szakemberek.

A terepi program keretében pedig a Mecsekerdő Magyaregregyen létesített, örökerdő mintaterületének kialakítási elveivel ismerkedhettek meg, amely bemutatási és továbbképzési célokat is szolgál.

A programpont külön érdeme, hogy visszaigazolta az örökerdő kezelési útmutatóban (NFK Erdészeti Főosztályának honlapján elérhető) található ellenőrzési módszerek, modellek használhatóságát, gyakorlati alkalmazásuk előnyeit. A résztvevők ezen felül ellátogattak a „Bükkhát” erdőrezervátumba, ahol a védőzóna-kezelés eddigi tapasztalataival ismerkedhettek meg.

A rendezvény abból a szempontból is példaértékű volt, hogy a résztvevők között az állami erdészeti társaságok szakemberei mellett magánerdő-gazdálkodók, erdőtervezők, természetvédelmi szakemberek és erdőökológus kutatók is részt vettek, jelezve, hogy téma összefogja az erdők jövője érdekében dolgozó feleket.

Ripszám István, az eseménynek otthont adó Mecsekerdő vezérigazgatója kijelentette:

látjuk, hogy az erdőkkel kapcsolatban társadalmi paradigmaváltás zajlik. Elszántak és eltökéltek vagyunk ebben az elhívásban, nem tehetjük meg, hogy érdektelenséget mutatunk, vagy elodázzuk a problémák megoldását.

Mindenképpen időszerű az ökoszisztéma-szolgáltatás teljeskörűségét biztosító erdők szerkezetének, kezelésének átgondolása, ennek kiváló színtere és lehetősége a Mecsekerdőben is egyre nagyobb területen folyó örökerdő-gazdálkodás.

100 ÉVES AZ ÖRÖKERDŐ ESZME

 

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Somoskői Kirándulóközpont

A Karancs-Medves vidékre érkezőket csodálatos természeti környezetben várja a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn tavaly kibővített turisztikai bázis. Itt, a Medves-fennsík peremén és a közelben található Somoskői vár környékén geológiai érdekességeket, kiállítóhelyeket rejt a táj, amely túrázók és osztálykirándulások kedvelt célpontja.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Második lett az Év erdésze országos versenyen az ÉSZAKERDŐ munkatársa

Az Országos Erdészeti Egyesület által kiírt Év erdésze verseny 14. országos döntőjének házigazdája a Pilisi Parkerdő Zrt. volt. A rendezvény célja évről-évre változatlan: az erdészszakma társadalmi elismertségének növelése, a résztvevők szaktudásának és szakmai felkészültségének gyarapítása.