Back to top

Sarkvidéki hódító útra indultak a kardszárnyú delfinek

Az intelligens csúcsragadozók egyre messzebbre merészkednek északon a sarkvidéki tengeri jég visszahúzódása miatt, és tovább maradnak olyan régiókban, ahol korábban csak a nyári időszakban tudtak életben maradni.

A kutatók, akik az alaszkai vizekben követik nyomon a kardszárnyú delfinek mozgását, egyre több akusztikai bizonyítékot találnak rá, hogy az állatok a sarkvidék felé vándorolnak - és egyre tovább ott is maradnak, ahogy a jég visszahúzódóban van - írja az arctictoday.com.

"Nem arról van szó, hogy korábban ne látták volna a gyilkos bálnákat a területen, azonban most úgy tűnik, egyre hosszabb ideig tartózkodnak itt" - írta a Washingtoni Egyetem tudósa, Brynn Kimber egy sajtóközleményben. "Ez valószínűleg azzal áll kapcsolatban, hogy tovább tart a nyílt vízi szezon."

A csúcsragadozó jelenléte azonban hatással van a sarkvidéki tengeri ökoszisztémára is.

Az alaszkai Brooks Gerinc északi lejtőjén élő inupiat bálnavadászok egyre többször jelentik, hogy a grönlandi bálnákon kardszárnyú delfinek okozta sebek vannak.

De nem csak Alaszkában, más sarkvidéki régiókban is északabbra merészkednek az gyilkos bálnák.

Kanadában már narválra és belugára is vadásztak, melyek - a grönlandi bálnákhoz hasonlóan - szintén sarki jég nyújtotta menedék nélkül maradtak.

De a kardszárnyúak számára is csalóka lehet a jég nélkül maradt Hudson öböl, ami gyorsan be is tud fagyni, csapdába ejtve így az állatokat. A vastag jégtakaró alatt nem tudnak átúszni, így egy idő után éhen halnak. Az öbölből az egyetlen jégmentes kiút északi irányban lenne, azonban az ösztöneik délre terelik a delfineket. 2011-ben már találtak jégbe fagyva gyilkos bálnát az öbölben, majd 2013-ban 17 példány esett csapdába, és vélhetően mind el is pusztult. 2016-ban pedig 4 csapdába esett delfint találtak júniusban, melyek júliusra el is pusztultak. A boncolás pedig megerősítette, hogy éhen haltak.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a gyilkos bálnák jelenléte Alaszka sarkvidéki területein milyen változásokat okoznak majd az ökoszisztémában.

Egy tanulmány szerint azonban egy 160 főből álló kardszárnyú delfin populáció évente több, mint ezer narvált is képes levadászni - ebből sejthető, hogy jelentős változásokat okoznak majd a sarkvidéki tengeri fauna összetételében.

A narválok, grönlandi bálnák és belugák mind kulcsfontosságú élelemforrásai a sarkvidéki őslakosoknak, így az ő megélhetésükre is nagy hatással lesz a gyilkos bálnák élőhelyének északra tolódásra.

Forrás: 
arctictoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Utazó ügynökök és neten követhető „dögcédula”

Kincskeresés GPS-szel, ládavadászatra fel! Ha kedveli a vadregényes kirándulóhelyeket, szeret túrázni és kipróbálna egy érdekes játékot, miközben járja az erdőt, a geocaching kiváló lehetőség, akár családi programnak is.