Back to top

A lengyel csoda nem más, mint végigvitt stratégia

Miért tudnak a lengyelek több és olcsóbb almát, baromfit, tojást, tejet szállítani hozzánk és letörni a hazai árakat? Ez a kérdés sok magyar termelő fejében megfordul, a választ az Agrárágazat 2021 konferencián fogalmazták meg a szakértők.

Fotó: Portfolio
Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletág ügyvezető igazgatója előadásában a bank Lengyelországról készített elemzéséből kiemelte az ország kedvező elhelyezkedését, ami azért az elmúlt évszázadokban nem volt mindig örömteli a lengyelek számára. Ma viszont

keletről olcsó munkaerő, nyugatról tőke, északról jó kereskedelmi útvonalak elérését teszi lehetővé.

A 300 ezer négyzetkilométer területű, 40 millió lakosú ország önmagában is méretes piac a hazai termékeknek. A mezőgazdasági terület aránya is nagy.

A rendszerváltás után lengyelek kijelölték a stratégiai fejlesztési irányokat és tartották is magukat hozzá.

Néhány ágazatra összpontosítottak, ahol kiépítették a teljes élelmiszerláncot, így terményeik zömét félig vagy teljesen feldolgozva exportálják.

Az uniós csatlakozás óta 6 és félszer annyi almát és 14-szer annyi baromfit exportálnak, mint addig. A lengyel alma eljut Kazahsztánba és Indiába is, a brojlercsirke és pulyka pedig az európai piacokon kívül Kínába. Erős feldolgozóiparuk révén tartós piaci jelenlétet tudnak garantálni, nagy mennyiségű és jó minőségű termékekből.

A többi volt szocialista országhoz képest nagy előnyük, hogy

a mezőgazdaságban még 1980-ban is 77% volt a magángazdaságok termelésének aránya,

megvan bennük a vállalkozói szellem és ismeret. Ez találkozott a jelentős külföldi tőkével és munkaerővel a rendszerváltás után. Hatalmas élelmiszeripari üzemek alakultak ki, például a Cedobnál naponta egymillió baromfit vágnak le, a Wozniaknál pedig óránként 26 ezer tojást válogatnak.

Sok a fiatal a mezőgazdaságban is, a gazdálkodók ötöde 40 évesnél fiatalabb. Sokat fejlesztették az oktatást is, a Varsói Egyetem 24 karával, 50 ezer hallgatójával egyben a második legnagyobb európai agráregyetem Wageningen után.

Fotó: Portfolio
Csodák nincsenek, tette hozzá mindehhez a kerekasztal-beszélgetésen Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, a lengyelek csak nagyon jól „összerakták” az ágazatokat, amit nekünk is így kellett volna csinálni. Bődületes növekedést értek el az almatermesztésben, amivel ármeghatározóvá váltak Európában.

A magyar termés eltörpül ehhez képest, csak szervezettséggel tudtunk volna jobb helyzetbe kerülni, mint amiben most vagyunk,

hangsúlyozta az elnök. A rendszerváltás előtt nekik volt 600 ezer, nekünk pedig 900 ezer tonna almánk, most a lengyel termés meghaladja a 4 millió tonnát, a miénk pedig 600 ezer tonna körüli.

Magyarországon is vannak világszínvonalon termelő gazdálkodók, de a nagy átlag 30-60%-kal kevesebb zöldséget-gyümölcsöt termel, mint a legjobb európai termelők. Nagyon alacsony a hazai szervezettség, csak 25%-os, és ez a két tényező rendkívül versenyképtelenné teszi az ágazatot.

Fotó: Portfolio
Hipszki Tibor, a Hunland Trade Kft. pénzügyi és stratégiai igazgatója az állattenyésztés szempontjából tett összehasonlítást a két ország között. Az 1990-es évekhez képest hazánkban minden fajnál visszaesett mára az állatállomány, egyedül a baromfi erős ágazat. A sertéságazatban az uniós átlagnak felelünk meg, a szarvasmarha-tartásban viszont lemaradtunk. Mégis ebben az ágazatban lehetne keresni a szinergiát a lengyelekkel, ahol hatalmas feldolgozókapacitás van, és lenne kereslet a jó minőségű magyar szarvasmarhára. A hazai állomány nem éri el azt a méretet, amire gazdaságos feldolgozóipart lehetne felépíteni.

A fejlődés kulcsa a feldolgozóiparra épülő integráció lehet, hiszen Lengyelországban is azt látjuk, hogy az átlagos birtokméret 10 hektár.

Hollósi Dávid szerint minden országban meg kell találni, miben van komparatív előnye, és azt továbbfejleszteni. Mi nagyon jó búzát termelünk, nem véletlenül fejlett a takarmányiparunk. Önmagában szántóföldi növényt termelni zsákutca, mindenképp szükség van a földolgozásra valamilyen formában. Ma Magyarország mezőgazdasága olyan, mint egy bazár, ezen kellene változtatni és visszavenni a versenyképtelen termékpályák támogatását. Nagy jövőt lát a zöldség-gyümölcs ágazatban és a feldolgozásban, mert mennyiségben általában nem vagyunk versenyképesek, ha pedig valamiből kevés van, abból különleges terméket kell készíteni.

Fotó: Portfolio

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.