Back to top

A lengyel csoda nem más, mint végigvitt stratégia

Miért tudnak a lengyelek több és olcsóbb almát, baromfit, tojást, tejet szállítani hozzánk és letörni a hazai árakat? Ez a kérdés sok magyar termelő fejében megfordul, a választ az Agrárágazat 2021 konferencián fogalmazták meg a szakértők.

Fotó: Portfolio
Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletág ügyvezető igazgatója előadásában a bank Lengyelországról készített elemzéséből kiemelte az ország kedvező elhelyezkedését, ami azért az elmúlt évszázadokban nem volt mindig örömteli a lengyelek számára. Ma viszont

keletről olcsó munkaerő, nyugatról tőke, északról jó kereskedelmi útvonalak elérését teszi lehetővé.

A 300 ezer négyzetkilométer területű, 40 millió lakosú ország önmagában is méretes piac a hazai termékeknek. A mezőgazdasági terület aránya is nagy.

A rendszerváltás után lengyelek kijelölték a stratégiai fejlesztési irányokat és tartották is magukat hozzá.

Néhány ágazatra összpontosítottak, ahol kiépítették a teljes élelmiszerláncot, így terményeik zömét félig vagy teljesen feldolgozva exportálják.

Az uniós csatlakozás óta 6 és félszer annyi almát és 14-szer annyi baromfit exportálnak, mint addig. A lengyel alma eljut Kazahsztánba és Indiába is, a brojlercsirke és pulyka pedig az európai piacokon kívül Kínába. Erős feldolgozóiparuk révén tartós piaci jelenlétet tudnak garantálni, nagy mennyiségű és jó minőségű termékekből.

A többi volt szocialista országhoz képest nagy előnyük, hogy

a mezőgazdaságban még 1980-ban is 77% volt a magángazdaságok termelésének aránya,

megvan bennük a vállalkozói szellem és ismeret. Ez találkozott a jelentős külföldi tőkével és munkaerővel a rendszerváltás után. Hatalmas élelmiszeripari üzemek alakultak ki, például a Cedobnál naponta egymillió baromfit vágnak le, a Wozniaknál pedig óránként 26 ezer tojást válogatnak.

Sok a fiatal a mezőgazdaságban is, a gazdálkodók ötöde 40 évesnél fiatalabb. Sokat fejlesztették az oktatást is, a Varsói Egyetem 24 karával, 50 ezer hallgatójával egyben a második legnagyobb európai agráregyetem Wageningen után.

Fotó: Portfolio
Csodák nincsenek, tette hozzá mindehhez a kerekasztal-beszélgetésen Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, a lengyelek csak nagyon jól „összerakták” az ágazatokat, amit nekünk is így kellett volna csinálni. Bődületes növekedést értek el az almatermesztésben, amivel ármeghatározóvá váltak Európában.

A magyar termés eltörpül ehhez képest, csak szervezettséggel tudtunk volna jobb helyzetbe kerülni, mint amiben most vagyunk,

hangsúlyozta az elnök. A rendszerváltás előtt nekik volt 600 ezer, nekünk pedig 900 ezer tonna almánk, most a lengyel termés meghaladja a 4 millió tonnát, a miénk pedig 600 ezer tonna körüli.

Magyarországon is vannak világszínvonalon termelő gazdálkodók, de a nagy átlag 30-60%-kal kevesebb zöldséget-gyümölcsöt termel, mint a legjobb európai termelők. Nagyon alacsony a hazai szervezettség, csak 25%-os, és ez a két tényező rendkívül versenyképtelenné teszi az ágazatot.

Fotó: Portfolio
Hipszki Tibor, a Hunland Trade Kft. pénzügyi és stratégiai igazgatója az állattenyésztés szempontjából tett összehasonlítást a két ország között. Az 1990-es évekhez képest hazánkban minden fajnál visszaesett mára az állatállomány, egyedül a baromfi erős ágazat. A sertéságazatban az uniós átlagnak felelünk meg, a szarvasmarha-tartásban viszont lemaradtunk. Mégis ebben az ágazatban lehetne keresni a szinergiát a lengyelekkel, ahol hatalmas feldolgozókapacitás van, és lenne kereslet a jó minőségű magyar szarvasmarhára. A hazai állomány nem éri el azt a méretet, amire gazdaságos feldolgozóipart lehetne felépíteni.

A fejlődés kulcsa a feldolgozóiparra épülő integráció lehet, hiszen Lengyelországban is azt látjuk, hogy az átlagos birtokméret 10 hektár.

Hollósi Dávid szerint minden országban meg kell találni, miben van komparatív előnye, és azt továbbfejleszteni. Mi nagyon jó búzát termelünk, nem véletlenül fejlett a takarmányiparunk. Önmagában szántóföldi növényt termelni zsákutca, mindenképp szükség van a földolgozásra valamilyen formában. Ma Magyarország mezőgazdasága olyan, mint egy bazár, ezen kellene változtatni és visszavenni a versenyképtelen termékpályák támogatását. Nagy jövőt lát a zöldség-gyümölcs ágazatban és a feldolgozásban, mert mennyiségben általában nem vagyunk versenyképesek, ha pedig valamiből kevés van, abból különleges terméket kell készíteni.

Fotó: Portfolio

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cuki gyümölcs jobban fogy

A spanyol SanLucar zöldség-gyümölcs nagykereskedő cég a 101 kiskutyával pörgeti fel az eladásait, egyelőre csak Németországban és Ausztriában. Ráadásul spanyolországi narancsültetvény-látogatást is nyerhetnek a dalmatás csomagolású termékek vevői. Az ötlet nem rossz.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.