A négy középkorú férfi egy koppenhágai gimnáziumban dolgoznak tanárként és meglehetősen elégedetlenek a munkájukkal. Nikolaj 40. születésnapján szóba kerül a norvég pszichiáter, Finn Skårderud elmélete, aki
A baráti társaság belevág a kísérletbe, és "eredményeiket" naplóban vezetik. Az alapszabály kezdetben az, hogy a véralkoholszint nem csökkenhet 0,05% alá, és az ivásra csak munkaidőben kerülhet sor. A tanárokat többek között Hemingway és Churchill inspirálja.
"Régóta nem éreztem magam ilyen jól" - mondja Martin (Mads Mikkelsen) a kísérletük kezdeti szakaszában, de ez az állapot nem sokáig marad így. Hamarosan a négy jóbarát növeli a napi bevitt alkohol mennyiséget és a dolgok kicsúsznak a kezeik közül.
Mi történne akkor, ha valaki ténylegesen tartani szeretné magát a filmben elhangzottakhoz és munkaidőben, kis mennyiségű alkohol mikroadagolása mellett, a napi teljesítmény növelése érdekében kötelezze el magát a kísérlet mellett?
A vér alkoholkoncentrációját sok minden befolyásolja. Számít az, hogy a fogyasztó melyik nemet képviseli, mekkora a testtömegindexe, mennyire egészséges a mája, milyen gyorsan issza meg az italt és természetesen az is, hogy mekkora az ital alkoholtartalma.
Mivel az alkohol egy méreganyag, ezért a szervezet azon dolgozik, hogy azt a lehelet, a verejték és a vizelet útján minél gyorsabban kiürítse, ezért aztán a 0,05%-os koncentráció fenntartása elég nehézkes. Ehhez rendszeres, mért fogyasztásra lenne szükség a teljes nap folyamán, ami azt jelenti, hogy a napi és heti egységnyi bevitel hamarosan meghaladná a maximálisan ajánlott szintet.
Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy kis dózisban az alkohol fokozza az önbizalomérzet, valamint az enyhe mámorral járó kognitív fókuszvesztés kreatívabb és változatosabb problémamegoldó stratégiákhoz, bátrabb idegennyelv használathoz, élesebb memóriához és bizonyos típusú információk hatékonyabb feldolgozásához vezethet. Ezzel szemben az analitikus problémamegoldó készségek, amelyekre a munkahelyen fokozott szükség van, az alkoholfogyasztás hatására mérséklődnek.
Továbbá, bár vannak egyéni eltérések, az alkohol pszichológiai és fiziológiai hatásaival szembeni tolerancia gyorsan kialakul, még alacsony dózis esetén is. Ez azt jelenti, hogy idővel több alkoholra lesz szükség ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.
Az alkohol "mikroadagolása" hatástalanná válhat, vagy hamarosan alkohol "makrodózissá" alakulhat át, amikor is még többet kell inni az adott véralkoholkoncentráció fenntartásához. Ez mind amellett, hogy elég költséges vállalkozás, valószínűleg a munkahelyen sem örülnének neki túlzottan.
Régóta folyik tudományos vita arról, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz-e az egészségnek és véd-e az olyan betegségek ellen, mint például a szívbetegségek.
Nem más ez, mint egy „J”-alakú dózis-hatás összefüggés, ami az alkohol egyéb szervrendszerekre és működésekre kifejtett hatását illetően is helytálló” - közölte dr. Nedergaard.
Egyes kutatók ezzel egyetértenek, valamint az alkoholipar gyakran kereskedelmi haszonszerzés céljából népszerűsíti az alkoholfogyasztást. Mások viszont úgy vélik, hogy nincs biztonságos alkoholfogyasztási szint, az alkohol minden mennyiségben ártalmas az egészségre.
A személyiségfejlődés és az alkohol kapcsolata nem újkeletű az emberiség számára. Az ókori görögök a bort a költészet és a filozófiai viták segítőjeként tartották számon.
Churchill például egy pohár whisky szódával kezdte, majd néhány pohár skót whiskyvel, pezsgővel és egy pohár highball-lal zárta le a napot. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a többség számára az alkoholfogyasztás inkább másnapossághoz és üres pénztárcához, mintsem szakmai előrelépéshez vezet.
Fontos megjegyeznünk, hogy a túlzott alkoholfogyasztásnak mindenképp kártékony hatása van az ember szervezetére és társaskapcsolataira egyaránt.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
