0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 19.

Még egy kört mindenkinek?

Thomas Vinterberg dán rendező legújabb filmjében, a „Még egy kört mindenkinek” című művében a négy jóbarát, Martin, Tommy, Peter és Nikolaj alávetik magukat egy kísérletnek, miszerint minden egyes nap egy bizonyos alkoholszinten kell tartaniuk magukat, hogy lássák, ez hogyan hat a szociális kapcsolataikra és szakmai teljesítményükre.

A dán film szereplői egy kísérletben vesznek részt, miszerint minden egyes nap egy bizonyos alkoholszintet kell bevinniük szervezetükbe azért, hogy bizonyítsák a pszichológiai, beszédmotorikai és pszichoretorikai hatást, valamint tanulmányozzák a javuló szociális és szakmai teljesítményt.

A négy középkorú férfi egy koppenhágai gimnáziumban dolgoznak tanárként és meglehetősen elégedetlenek a munkájukkal. Nikolaj 40. születésnapján szóba kerül a norvég pszichiáter, Finn Skårderud elmélete, aki

azt állítja, hogy az embereknek születésük óta a kelletténél alacsonyabb a véralkohol szintje, szerinte ugyanis 0,05%-os véralkoholszint mellett kreatívabb és nyugodtabb lesz az ember.

A baráti társaság belevág a kísérletbe, és „eredményeiket” naplóban vezetik. Az alapszabály kezdetben az, hogy a véralkoholszint nem csökkenhet 0,05% alá, és az ivásra csak munkaidőben kerülhet sor. A tanárokat többek között Hemingway és Churchill inspirálja.

„Régóta nem éreztem magam ilyen jól” – mondja Martin (Mads Mikkelsen) a kísérletük kezdeti szakaszában, de ez az állapot nem sokáig marad így. Hamarosan a négy jóbarát növeli a napi bevitt alkohol mennyiséget és a dolgok kicsúsznak a kezeik közül.

youtube://v/lzA6v2NzCR4

Mi történne akkor, ha valaki ténylegesen tartani szeretné magát a filmben elhangzottakhoz és munkaidőben, kis mennyiségű alkohol mikroadagolása mellett, a napi teljesítmény növelése érdekében kötelezze el magát a kísérlet mellett?

A vér alkoholkoncentrációját sok minden befolyásolja. Számít az, hogy a fogyasztó melyik nemet képviseli, mekkora a testtömegindexe, mennyire egészséges a mája, milyen gyorsan issza meg az italt és természetesen az is, hogy mekkora az ital alkoholtartalma.

A 0,05% véralkoholszint egy 70 kg-os férfinél egy korsó 4%-os sört vagy egy nagy pohár (250 ml) bort jelent.

Mivel az alkohol egy méreganyag, ezért a szervezet azon dolgozik, hogy azt a lehelet, a verejték és a vizelet útján minél gyorsabban kiürítse, ezért aztán a 0,05%-os koncentráció fenntartása elég nehézkes. Ehhez rendszeres, mért fogyasztásra lenne szükség a teljes nap folyamán, ami azt jelenti, hogy a napi és heti egységnyi bevitel hamarosan meghaladná a maximálisan ajánlott szintet.A mérsékelt alkoholfogyasztásnak lehetnek pozitív hatásai. A kis mennyiségben fogyasztott alkohol egyébiránt növelheti a szociabilitást.

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy kis dózisban az alkohol fokozza az önbizalomérzet, valamint az enyhe mámorral járó kognitív fókuszvesztés kreatívabb és változatosabb problémamegoldó stratégiákhoz, bátrabb idegennyelv használathoz, élesebb memóriához és bizonyos típusú információk hatékonyabb feldolgozásához vezethet. Ezzel szemben az analitikus problémamegoldó készségek, amelyekre a munkahelyen fokozott szükség van, az alkoholfogyasztás hatására mérséklődnek.

Fontos kiemelni, hogy ezek a megfigyelések laboratóriumi körülmények között zajlottak, senkinek sem tanácsos kipróbálnia.

Továbbá, bár vannak egyéni eltérések, az alkohol pszichológiai és fiziológiai hatásaival szembeni tolerancia gyorsan kialakul, még alacsony dózis esetén is. Ez azt jelenti, hogy idővel több alkoholra lesz szükség ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.

Az alkohol „mikroadagolása” hatástalanná válhat, vagy hamarosan alkohol „makrodózissá” alakulhat át, amikor is még többet kell inni az adott véralkoholkoncentráció fenntartásához. Ez mind amellett, hogy elég költséges vállalkozás, valószínűleg a munkahelyen sem örülnének neki túlzottan.

A rendszeres alkoholfogyasztás ártalmai jól ismertek. Számos rákos megbetegedéssel, emésztőrendszeri betegséggel, valamint egyéb egészségügyi és társadalmi károkkal hozható összefüggésbe mind a fogyasztó, mind a környezete számára egyaránt.

Régóta folyik tudományos vita arról, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz-e az egészségnek és véd-e az olyan betegségek ellen, mint például a szívbetegségek.

„Az alkohol glimfatikus rendszerre kifejtett hatásának a dózisfüggését vizsgálva úgy tűnik, hogy míg a kis adagok jótékony hatásúak az agyműködésre, a dózis növelése jelentősen megemeli a károsító hatások kockázatát.

Nem más ez, mint egy „J”-alakú dózis-hatás összefüggés, ami az alkohol egyéb szervrendszerekre és működésekre kifejtett hatását illetően is helytálló” – közölte dr. Nedergaard.

Egyes kutatók ezzel egyetértenek, valamint az alkoholipar gyakran kereskedelmi haszonszerzés céljából népszerűsíti az alkoholfogyasztást. Mások viszont úgy vélik, hogy nincs biztonságos alkoholfogyasztási szint, az alkohol minden mennyiségben ártalmas az egészségre.

A személyiségfejlődés és az alkohol kapcsolata nem újkeletű az emberiség számára. Az ókori görögök a bort a költészet és a filozófiai viták segítőjeként tartották számon.

A történelem nagy alakjai – művészek, írók, politikusok, zeneszerzők, tudósok és vezetők között is akadtak híresen nagy ivók.

Churchill például egy pohár whisky szódával kezdte, majd néhány pohár skót whiskyvel, pezsgővel és egy pohár highball-lal zárta le a napot. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a többség számára az alkoholfogyasztás inkább másnapossághoz és üres pénztárcához, mintsem szakmai előrelépéshez vezet.

Fontos megjegyeznünk, hogy a túlzott alkoholfogyasztásnak mindenképp kártékony hatása van az ember szervezetére és társaskapcsolataira egyaránt.

Forrás: interestingengineering.com/pharmaonline.hu