Napjaink egyáltalán nem könnyű méhészkedési teendői során sokakban felmerülhet az a kérdés, hogyan lehetne a munkákat gördülékenyebbé, hatékonyabbá és egyúttal gazdaságosabbá tenni. Ez a dilemma érintheti azon keveseket, akik mostanában tervezgetik méhészetük létesítését, és érintheti azon sokakat, akik meglévő méhészetüket szeretnék eredményesebbé tenni. A modern méhészet lényegét természetesen más jelzőkkel is kifejezhetjük, mint például korszerű, hatékony, az ilyen méhészetet működtető méhész pedig tudatos, találékony, következetes és rugalmas.
Az ember méhek iránti érdeklődése ősidőkre nyúlik vissza.
Kezdetben a gyékényből font kasok használata terjedt el. Ezeket a lakóhelye közelében elhelyezve, az ember könnyen hozzájuthatott a mézhez. Mivel mindig is kíváncsi volt a méhek életére, a használatában lévő kasokat gyakran emelgette, hogy alulról belenézve megláthassa, hogyan tevékenykednek a méhek.
Jelentős lépés volt a modern méhészkedés kialakulásának útján a keretes kaptárak megalkotása. Amikor az ember léckeretekbe építtette a méhekkel lépeiket, lehetővé vált, hogy ezeket egyenként kivegye és visszategye a kaptárba. Ezzel kielégíthette minden kíváncsiságát a méhek életével kapcsolatban. A kereteket kivehette, majd visszatehette, közben tanulmányozhatta a méhek munkáját, azok jelentősebb zaklatása nélkül.
Fontos mérföldkő volt a modern méhészkedés megkezdésének útján az, amikor az ember részéről már igény merült fel a keretek számának, méretének, elhelyezésének megváltoztatására, esetleges megújítására, cseréjére.
Egy év alatt nem is lehetséges, mert előfordulhatnak olyan hosszú időszakok, amikor minden rendben működik, semmilyen váratlan esemény nincs. A méhek dolgoznak, a méhész pedig az időszaknak megfelelő munkát végzi: fészket bővít, építtet, szaporít, perget és így tovább. A méhek életéről a legtöbbet akkor lehet tanulni, ha megoldásra váró gondok adódnak. Ha rajzásra készül egy méhcsalád, ha elveszíti anyját, vagy ha valamilyen betegségben szenved. Sok év tapasztalatának kell összegyűlnie ahhoz, hogy egy méhész magabiztosan foglalkozhasson méhcsaládjaival.
Egy modern méhészet zavartalan működtetéséhez ki kell zárni minden lehetséges akadályt jelentő külső körülményt. A méhészet létesítését megelőzően meg kell tervezni a leendő technológia támasztotta követelmények megvalósítási lehetőségeit.
Akár álló-, akár vándorméhészetről van szó, az állandó telephelynek rendelkeznie kell olyan épülettel, amely villannyal és vízzel ellátott, „méhbiztos”, alkalmas az eszközök, tartalék lépek és esetlegesen a méz tárolására.
A méhészetekben több munkafolyamat gépesíthető, mint például a mézelvétel, fedelezés, pergetés, a keretek visszaadása és különböző rakodási, szállítási tevékenységek. Éppen ezért a gépesítés alapfeltételét: az egyméretű keretek és csereszabatos kaptárelemek használatát is teljesíteni kell. Különösen vándorméhészetben fontos, hogy a szállító jármű a kaptárak közvetlen közelébe állhasson, adott esetben a kaptársorok közé, a könnyű és gyors rakodás érdekében. Ugyanilyen fontos a továbbhaladás vagy megfordulás lehetőségének biztosítása a gyors indulás miatt.
A kéziszerszámok, a tartalék eszközök tárolása, illetve a pergetés egy erre a célra kialakított másik helyiségben történhet. A modern méhészet nem nélkülözheti az elektromos pergető- és fedelezőgépet. Technológiától függően ezeket kiegészíthetik a szöktetők, méhlesöprő, illetve -lefúvó gépek. Jól segíthetik a munkát a kaptár- és mézeshordó-szállító kézikocsik, talicskák, targoncák, daruk.
A tél a méhcsaládok nyugalmi időszaka. A méhészek ilyenkor tervet készítenek a termelési időszakra előirányzott tevékenységek ütemezéséről. A feladat általában a szükséges anyag- és eszközállomány beszerzése, elkészítése, a meglévő anyagok, eszközök karbantartása, a gépek, felszerelések állapotának ellenőrzése. Tervnek kell készülnie a különböző méhlegelőkön elvégzendő feladatokról. Minden méhlegelő más-más időszakban virágzik, ebből következően ilyenkor a méhcsaládok állapota is más és más. Ennek megfelelően minden méhlegelőn különböző feladatokat kell elvégezni, amelyeknek más és más az anyag- és munkaerőigénye.
A váratlanul bekövetkező események azonban nemcsak kedvezőtlen, hanem jótékony hatással is lehetnek a méhcsaládok fejlődésére, illetve a termelésre. Kedvező hatásként lehetne említeni a gyümölcsvirágzáskor bekövetkező erős és tartós felmelegedést, amely miatt korábbra kell hozni a méhcsaládok fészkének bővítését, az építtetést és a mézkamra megnyitását. Ez a méhcsaládok erősödése szempontjából nagyon jó. Kedvezőtlen lehet viszont például a repcevirágzáskor bekövetkező lehűlés, amely annak a rajzási hangulatnak a felébredését sietteti, amely megfelelő időjárás esetén csak akácvirágzáskor jelentkezne. Az ilyen eseményeket ne bízzuk a véletlenre. Nem fogadható el az a nézet, hogy „talán nem rajzanak meg”. Ilyenkor még rossz időjárás esetén is át kell vizsgálni a méhcsaládokat, ami természetesen idő- és munkaerő-igényes. A modern méhészetekben fontos a felkészülés és a gyors reagálás a váratlan eseményekre, amivel terméskiesés kerülhető el, vagy éppen termésnövelés is elérhető.
Meg kell tervezni, hogy mely lehetséges erdei, illetve mely tavaszi vetésű szántóföldi méhlegelőkkel lehet számolni. Különösen a vándorméhészeteknél fontos a méhlegelőket a vándorlást megelőzően megnézni a helyszínen. Figyelni kell a növény általános állapotát, a virág fejlettségét, a talaj szerkezetét, tápanyag- és vízellátottságát, a területegységenkénti magas virágszámot.
Szántóföldi kultúrák esetében fontos a növényvédelmi munkák figyelemmel kísérése. Célszerű a virágzást megelőzően az adott terület gazdálkodójával kapcsolatot tartani a méhek telepítésének időpontját illetően, és ezt követően is.
A tervezés időszaka után a termelésben mindezek mellett csak a kiváló minőségű termékek előállítása lehet igény.
A modern méhészkedés meghatározó eleme a megtermelt méhészeti termékek közvetlen értékesítése a fogyasztó számára. A termelő ezzel tevékenysége jövedelmezőségét jelentős mértékben tudja növelni, tetszetős csomagolással az egyediségét hangsúlyozhatja, jó minőséggel társítva pedig biztos vevőkört alakíthat ki. Ezenkívül, ha a hagyományos méhészeti termékeken kívül különleges készítményekkel, egyedi ízvilágú termékekkel is megjelenik a piacon, vezető helyet foglalhat el az értékesítésben.
Csonka Imre,
Kaposvár
