Back to top

Régi korok tanúja

A fővárosi kertészet (FŐKERT) 10. kerületi Keresztúri úti termesztőtelepén a mai napig áll néhány, a főkertes berkekben csak izraeli házaknak nevezett üvegház. Az igencsak rossz állapotú berendezéseket mintegy húsz éve még használta a vállalat. Vajon milyen céllal alapították a kertészetet, honnan ered az üvegházak elnevezése és milyen sors vár rájuk?

A MIKÉFE Pompei Kertje az 1930-ban a Városligetben rendezett kiállításon
A MIKÉFE Pompei Kertje az 1930-ban a Városligetben rendezett kiállításon
A telepen egykor virágzó kertészet tulajdonosa az 1842-ben a Pesti Izraelita Hitközség által alapított Magyar Izraelita Kézmű és Földműves Egylet (MIKÉFE) volt. Azzal a céllal hozták létre, hogy zsidó fiatalokat szervezett kereteken belül kézműves és földműves szakmákra képezzenek. Elsőként a kéz­művesképzés indult el, majd jó néhány évtizeddel később Neumann Ármin elnök körvonalazta a kertészképzés programját, a hannoveri példához hasonló felépítésben képzelte el a kertészképző telepet. Végül 1905-ben közgyűlési jóváhagyással megalakult a Földművelési Bizottság, melynek első feladata a kertészkedésre alkalmas telek kiválasztása volt. Weisz Bertold, később Kohner Adolf irányításával 1907-ben 25 hold (kb. 15 hektár) földet vásárolt a MIKÉFE, és a mai Keresztúri út 130–134. szám alatt 1908-ban elkezdődött az építkezés.

Építmények, termesztő-berendezések

Quittner Zsigmond irányításával Vidor Emil és Benes Imre, a kor jeles műépítészei tervezték és irányították az építkezéseket.

Első menetben négy üvegházat, istállót, gazdasági melléképületeket, munkásházakat, főkertészi lakot irodával, gondnok-tanítói lakást, és tizenhat tanuló elhelyezésére alkalmas épületet (háló, ebédlő és tanterem) építettek.

1911-ben már állt a negyven fő befogadására alkalmas internátus is, a munkásházakban öt család számára alakítottak ki lakásokat. Ugyanabban az évben épült a csomagolóház, pincék és négy fűthető melegágy, zöldségmosó, motorház, istálló, barom­fi­ólak, jégverem. 1914-ben a Magyar Általános Kőszénbányától további üvegházakat vásároltak, majd 1916-ban két hatalmas szegfűházzal és négy kisebb korszerű növényházzal bővítették a telepet.

Izraeli házak napjainkban a Főkert termesztőtelepén
Izraeli házak napjainkban a Főkert termesztőtelepén

Egy évvel később a Földművelésügyi Minisztérium 200 melegágyi ablakkeretet adott, akkor már tíz üvegház, egy hidegház, valamint ezer melegágyi ablak szolgálta a termelést. Három év múlva egy 50 méter hosszú, 6 méter széles favázas ház épült. 1921-ben az Oetl cégtől japánházak alkatrészeit vették át, majd 1923-ban újabb két favázas japánházat szereztek be és állítottak üzembe, valamint beüvegezték az 50 méteres házat. A telepen kémiai laboratóriumot is berendeztek, majd hamarosan az elektromos áramot is bevezették.

A folyamatos bővítésnek és fejlesztésnek köszönhetően 1939-ben már összekötő házra felfűzve álltak az üvegházak, közvetlen összeköttetéssel a munkateremmel. A korszerű szellőző-, árnyékolóberendezéssel, párát adó medencével rendelkező házakban vágott virágnak való és cserepes dísznövényeket, illetve primőr zöldségeket hajtattak piaci értékesítésre.

Az összekötőházból a munkaterembe vezető ajtó ma
Az összekötőházból a munkaterembe vezető ajtó ma
A kertészetben sokoldalú termesztési munka folyt, egyebek mellett vágószegfűt, hajtatott orgonát, krizantémot, különböző orchideákat, azáleát, pálmaféléket, szobanövényeket, primulát és hagymásokat is termesztettek.

Az üvegházi hajtatáshoz szabadföldi dísznövény- és zöldségtermesztés is kapcsolódott, 1924-ben már 90 holdon (közel 35 hektáron) gazdálkodtak. A kezdeti 8 holdas (4,6 ha) szabadföldi virág- és zöldségtermesztő felület 1917-re már 22 holdra (12,7 ha) növekedett. Szőlőt 5 holdon (közel 3 ha), gyümölcsöt 3 holdon (1,7 ha) termesztettek, ezekből kevesebbet értékesítettek, inkább az önellátást szolgálta.

A gazdaságban tehenészet, baromfinevelő telep, méhészet, faiskola is működött, és kosárfonáshoz alapanyagot adó fűzfatelepet is létrehoztak.

A tanulók mellett állandó alkalmazottak dolgoztak, volt köztük üveges, villanyszerelő, asztalos, kocsis, sofőr, állatgondozó, és idényben alkalmi munkásokat is foglalkoztattak. 1927-től Räde Károly kertészeti igazgatósága alatt parkok, kertek tervezését, kivitelezését, földszállítást, balkonládák beültetését is vállalták. Akkor bővült a faiskola, és fokozták a magtermesztő tevékenységet is. 1933-ban a Rákoskeresztúri izraelita temetőnél, majd a Farkasréti temetőben is virágárusító csarnokot nyitottak.

Elméleti és gyakorlati képzés

A képzés a termesztéssel, annak bővülésével párhuzamosan alakult. Átlagosan negyven gyerek tanult és dolgozott a telepen. A tanoncok felvételéhez alapkövetelmény volt a hat elemi elvégzése és a 14. életév betöltése.

Később kéthónapos telepen töltött nyári próbaidő előzte meg a felvételt. 1923-ban vetődött fel a gondolat, hogy lányokat is bevonjanak a képzésbe, mely a harmincas években meg is valósult.

A hároméves képzést követően a tanoncok vizsgát tettek. A Földművelésügyi Minisztérium FM 91408/ 907. sz. szabályzata az egyesületnek úgynevezett tanonctartási jogosítványt adott, és a végzősök a Magyar Kertészeti Tanintézetben kijelölt bizottság előtt tettek képesítő vizsgát. A képzés kezdettől fogva elméleti és gyakorlati oktatásra vált szét. Az elméleti tárgyak között szak- és közismereti tárgyak egyaránt szerepeltek, és valláserkölcsi oktatásban is részesültek a gyerekek.

Szociális háttér

A kézműves- és földművesképzés elméleti és gyakorlati oktatása mellett mindvégig hangsúlyos volt a vallás oktatása és gyakorlása a tanulók körében. Ezen túl a Magyar Izraelita Kézmű és Földműves Egylet, s így a kertészképző telep is ellátott szociális és jótékonysági feladatokat. Kiemelten foglalkozott a szegénysorban élő, hátrányos helyzetű, árva, hadiárva fiatalokkal. A végzős tanulók sorsát nyomon követték, támogatták külföldi tanulmányaikat, munkalehetőséget kerestek számukra, illetve anyagilag is hozzájárultak az önállósulásukhoz.

A képzés ingyenes volt, bentlakással, teljes ellátással, mely kiterjedt a tanszerekre, szerszámokra, ruházatra is. Önképzőkör, cserkészcsapat szintén működött a szervezeten belül.

A MIKÉFE finanszírozása alapvetően alapítványi rendszerben történt. Az induló beruházásokhoz, fejlesztésekhez, a telep és az internátus működéséhez hitelfelvétel, illetve esetenként támogatások, egyszeri adományok, hagyatékok biztosították az anyagi hátteret. A kertészeti telep szinte mindvégig önfenntartó volt.

A legfontosabb szakmai tárgyak a növénytermesztés, növényvédelem, pomológia, szőlőtermesztés, méhészet, háziipar, kosárfonás voltak. 1920-től tájépítészeti képzést is indítottak, majd 1930-tól új tárgy lett a temetőkertészet, és az utcák, terek fásításáról is tanultak a diákok. Kiegészítve a már létező kertépítési tevékenységet, a rajz és földméréstan is bekerül az oktatott tárgyak körébe. 1937-től az öntözés is tantárgy lett, a közismereti anyagban pedig 1933-től a német, majd 1939-től a héber nyelvet is oktatták.

Izsák Erika, Izsák Károly volt főkertész lánya a szegfűház előtt a harmincas években
Izsák Erika, Izsák Károly volt főkertész lánya a szegfűház előtt a harmincas években
A gyakorlati képzés vezetője, és a telepi munkák szakmai irányítója a mindenkori főkertész volt. A gyakorlati munkában segítségére volt az alkertész, segédkertész, vincellér, konyhakertész. Steiner Károly volt az első főkertész, az alakulástól 1915-ig látta el a feladatot. Őt Lekovsek Antal követte, majd Izsák Károly volt a főkertész egészen 1945-ig. Az elméleti oktatást a gondnok-tanító vezette, aki a telephelyen lakott, és hozzá tartoztak a bejáró tanítók is. Jellinek József 1909 és 1917 között volt a telep tanító–vezetője, számos szakmai cikket írt A Kert című korabeli szakfolyóiratban.

A telep életében erőteljes visszaesést okozott az 1920-as év, akkor a tanonclétszám tizenkettőre csökkent, ennek egyértelműen pénzügyi okai voltak. A első világháború majdnem csődbe juttatta a telepet, a fővárostól korábban kapott támogatás is elmaradt.

Egy év múlva a segélyeknek és adományoknak köszönhetően a válságból kilábalva ismét emelni tudták a létszámot, 29 bentlakásos és 60 bejáró növendéket képeztek. A második világháború kitöréséig az oktatás töretlenül folytatódott, a termelés- és profilbővítéssel az elméleti oktatást is bővítették. Bár a háború alatt a telepet kifosztották, négy üvegház helyreállításával újraindult a képzés. Végül 1949-ben az állam megszüntette az intézményt.

Világhírű tanítványok

Az egykori szegfűház még használatban
Az egykori szegfűház még használatban
A telep a kezdetek óta tagja volt az Országos Kertészeti Egyesületnek, fennállása alatt minden évben szerepelt a havonta megjelenő Kertészeti Lapok szakmai cikkeiben, valamint a Mauthner Ödön által alapított A Kert című folyóirat hasábjain. A kertészképző telep évenként tartott kiállítást virágzó dísznövényekből, primőr zöldségekből, elsősorban a karácsonyt megelőző időszakban. Ezek a bemutatók a rákoskeresztúri telephely látogatásával egybekötött kiállítások voltak, máskor pedig olyan nívós helyszíneken rendezték őket, mint a Hungária szálló vagy az Ernst Múzeum. A bemutatók komoly bevétellel járultak hozzá a telep működéséhez. 1930-ban, a Szent Imre-év alkalmából rendezett szabadtéri kertépítőversenyen a Pompei Kert kompozícióval aranyérmet nyertek, és azt aranyéremmel jutalmazták 1935-ben a Kertészeti Egyesület jubileumi kiállításán is.

Izsák Károly tanítványai közül került ki Kálmán Lajos, a New York-i Egyetem főkertésze, Groszmann Sándor, Franciaország legnagyobb azáleatermesztője, valamint Engelhardt Sándor, Jeruzsálem világhírű kertépítője.

A Keresztúri úti kertésztelep a húszas-harmincas évek szakmai sikertörténete is egyben. A folyamatos fejlesztéseknek, oktatásnak, szakmailag kiváló főkertészeknek köszönhetően az ország egyik vezető virág- és primőrzöldség-termesztő kertészetévé vált. Kijelenthetjük, hogy szinte csupán a szerencsének köszönhető, hogy a mai napig állnak az egykori üvegházak, és a kiszolgálóépületek egy része, ennek a dicső múltnak tanúi. Megőrzésük és rendbetételük, újabb hasznosításuk nemes feladata a MIKÉFE utódainak, és minden kertésznek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.