Az eredményes védekezés pedig nagymértékben függ attól, hogy rendelkezésre állnak-e az azonnali döntéshozatalhoz szükséges adatok. Hogy ezt biztosítani tudja, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2016 márciusában elrendelte a megfigyelésen, elemzésen (értékelésen), illetve beavatkozáson alapuló Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Monitoringrendszer létrehozását. Ez magában foglalja a talajnedvesség-mérő monitoringhálózat tervezését és kiépítését, a védekezési fokozatok elrendeléséhez szükséges (naponta számítható) vízhiányindex (HDI) kifejlesztését, az egész tevékenység keretét képező térinformatikai szoftver létrehozását, illetve az ezekre épülő elemzések, kármentesítési tervek és védekezési fokozatok kidolgozását.

Ezeken a felületeken az érintettek napi szintű tájékoztatást kaphatnak a vízhiány (aszály) aktuális helyzetéről és várható alakulásáról.
A rendszer tervezett (és szükséges) fejlesztése során az országos talajnedvesség-modell eredménytérképeit, más nemzetközi aszályindexeket, és a műholdas távérzékelés (Copernicus-program) adatait is integráljuk majd.
A gazdálkodóknak lehetősége nyílik arra, hogy az OVF által létesített fő állomáshálózathoz (1. ábra) egyszerűbb felépítésű, saját kiegészítő állomásokat kapcsoljanak, ami tovább bővíti és pontosítja a monitoringtevékenységet.
Az állomások felszereltsége és a szolgáltatott adatok
A monitoringállomások (2. ábra) felszereltségét úgy alakították ki, hogy az aszály szempontjából legrelevánsabb információkat szolgáltassák, valamint hogy a napelemes áramellátásnak köszönhetően szinte személyzet nélkül történhessen az információgyűjtés.

Összegzés
Az Aszálymonitoring-rendszer az eltelt 5 év alatt sokat fejlődött, ami nemcsak az állomások számának növekedésében mutatkozik meg. A mért adatok egyre növekvő érdeklődésre tesznek szert a gazdálkodók körében, hiszen a csapadék, a talajnedvesség és a talajhőmérséklet meghatározó a mezőgazdasági művelés során.

A tavalyi évben megszületett a jogszabályi háttér is, amely megjelent a 10/1997 KHVM rendeletben, azaz a vízkárelhárítási rendszer részévé vált a vízhiány elleni operatív tevékenység is.
Az idei évben számos fejlesztés zajlott, amelyek közül legfontosabb az országos léptékű talajnedvesség-modell megalkotása. A vízgazdálkodás számára olyan új eredmények várhatóak, amelyek lehetővé teszik a napi vízforgalom folyamatos monitoringját, azaz az öntözéshez szükséges vízmennyiség pontosabb meghatározását.