David Denkenberger, az Alaszkai Egyetem mérnöke, az ALLFED (Alliance to Feed the Earth in Disasters azaz Szövetség a Föld táplálására katasztrófák esetén) nonprofit szervezet alapítója egy tervet dolgozott ki a „nukleáris tél” esetére, amikor nélkülözni kell a napfényt és a levegő hőmérséklete lecsökken.
Azoknak a növényeknek, amelyek az apokalipszis utáni jövő emberének táplálékává válhatnak, mindenképpen kevés napfénnyel kell beérniük. Mégpedig azért, mert a robbanások és az azokból eredő tüzek füst- és porfelhőkkel borítják be az eget, fejtegeti a kutató. Nap nélkül az emberiség éhhalálra lesz ítélve.
Szerinte a zord körülmények között az emberek túlélési reménye a gombák lehetnek. A gombák képesek lesznek táplálkozni a katasztrófák során elpusztult fák trillióinak elhalt anyagával, olyan megújuló élelmiszerforrást hozva létre, amely potenciálisan mindenkit táplálhatna a bolygón, állítja Denkenberger. A gombák nem igényelnek fejlett technológiát, és kis területen termeszthetők, ami fontos lenne egy nukleáris katasztrófa esetén. A modern technológia valószínűleg megszűnne létezni, és a Föld felszínének nagy része elpusztulna.
Az emberiség második táplálékforrása a tengeri moszatok lennének, amelyek szintén jól bírják a gyér fényviszonyokat, és nagyon gyorsan nőnek.
Elemélete alapján évente 1,6 milliárd tonna tengeri moszatból készült száraz élelemre lenne szükség ahhoz, hogy egy katasztrófa után a bolygón életben maradó embereket táplálni lehessen, és ez a mennyiség legfeljebb hat hónap alatt termeszthető meg. A tengeri algák azért is alkalmasak erre, mert olyan mikrotápanyagokat is tartalmaznak, amelyek megakadályozzák, hogy a szervezetbe a radioaktív sugárzás beépüljön.
Az atomcsapás utáni étet témája általában akkor kerül újra és újra felszínre, amikor politikai konfliktus keletkezik olyan országok között, amelyek nukleáris fegyvereket fejlesztenek és birtokolnak.