Back to top

A postagalamboktól a texel juhokig

A borjú, bárány és juh vágásával, valamint feldolgozásával foglalkozó Kapos Ternero Kft. 1992-ben alakult egy kis vágóhíd üzemeltetőjeként. Jelenleg 650 tonna az éves kibocsátása és 1,4 milliárd forint az árbevétele. Dinamikus fejlődését nemcsak a tulajdonosok jó üzleti érzékének, szakmai felkészültségének és tudatos gazdálkodásának, hanem egy speciális piaci résnek is köszönheti.

Közel a hetvenhez úgy gondolja: „életben tartja” saját, ma már csak harminchárom – igaz, hibátlanul szép – példányból álló texelállománya
Közel a hetvenhez úgy gondolja: „életben tartja” saját, ma már csak harminchárom – igaz, hibátlanul szép – példányból álló texelállománya
Fotó: Czifrik Kati
Olyan kevés ugyanis a hazai vágóhídi kapacitás, hogy igazából nincsenek versenytársai.

Termelésének legnagyobb részét évi 420 tonnával a bárány teszi ki. Belföldre 60, külföldre 40 százalékot értékesít, amely arány az utóbbi időben lassan, de egyértelműen az export javára változik.

A cég egyik alapítója és tulajdonosa Juhász Pál, aki azon kevesek közé tartozik, akik mindent tudnak és ki is próbáltak a juh termékpályán. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnökeként évtizedek óta tevékenykedik a teljes termékpálya koncepciózus, rendszerbe foglalt, digitális nyilvántartásáért és koordinálásáért. Számos tenyésztői díj birtokosa. Munkásságát augusztusban az Életfa Emlékplakett bronzfokozatával ismerte el Nagy István agrárminiszter.

Augusztusban az Életfa Emlékplakett bronzfokozatával tüntette ki Nagy István agrárminiszter
Augusztusban az Életfa Emlékplakett bronzfokozatával tüntette ki Nagy István agrárminiszter
Fotó: Czifrik Kati

Közel a hetvenhez úgy gondolja: „életben tartja” saját, ma már csak harminchárom – igaz, hibátlanul szép – példányból álló texelállománya, amelyet bárdudvarnoki otthona udvarán tart és egy közeli, elkerített mezőn legeltet.

Biztosan egyetért ezzel hűséges border collie-ja, Árnyék is, aki minden nap legalább kétszer fontosnak érzi magát a juhoknak köszönhetően.

A texel juhot az egyik legjobb terminál (húsvégtermék) fajtának tartják, amely a legdinamikusabban terjed napjainkban. Az angol Royal Show-n öt éve vezet hústermelő minősége és képessége révén, amely miatt „négysonkásnak” is szokták nevezni. Juhász Pál a törzsállományában tenyészállatokat nevel, amelyeket termelőknek értékesít itthon és a szomszédos országokba.

Hűséges border collie-ja, Árnyék minden nap legalább kétszer fontosnak érzi magát a juhoknak köszönhetően
Hűséges border collie-ja, Árnyék minden nap legalább kétszer fontosnak érzi magát a juhoknak köszönhetően
Fotó: Czifrik Kati

Annak idején a kaposvári főiskolán (a későbbi állattenyésztési egyetemen) diplomázott állattenyésztési üzemmérnökként. Bár családjában nem volt mezőgazdász, fodrász édesapja postagalambokat tartott a családi ház manzárdos tetőterében. A takarítást Juhász Pálra és az öccsére bízták. Neki pedig valószínűleg már akkor remek üzleti érzéke volt, mert a galambtrágyát eladta egy közeli bolgárkertésznek.

A kezdeti sikerek után pedagógus édesanyja úgy határozott, hogy a bevétel a családi büdzsét illeti, amely miatt elvesztette a motivációját. Szerencsére, csak átmenetileg!

A diploma után egy Fejér megyei termelőszövetkezetnél, Vértesbogláron helyezkedett el, ahol az ország egyik legjobb finomgyapjas merinó törzsállományát tartották. Az ágazat fő terméke a gyapjú volt. A teljes könnyűipar, azon belül a gyapjúmosó és -feldolgozó üzemek széthullása ugyanis csak később következett be. A bárányhúst főként arab országokba exportálták, de már Olaszországba is szállítottak, mivel fontos volt a dollárbevétel. Igaz, egyetlen hazai cég rendelkezett külkereskedelmi jogosultsággal.

A texelt kiváló hústermelő képessége miatt „négysonkásnak” is szokták nevezni
A texelt kiváló hústermelő képessége miatt „négysonkásnak” is szokták nevezni
Fotó: Czifrik Kati

A vértesboglári állami juhászat után a kaposvári főiskola által alapított Juhtenyésztési Koordinációs Irodán vállalt munkát.

Nyolc kollégájával a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása volt a feladatuk. A gyepgazdálkodástól a végtermék-előállító tenyésztési programokon, a mélyalomkezelésen, a komposztáláson és a virágföld-előállításon keresztül az arab piacokra irányuló konzervgyártásig szinte mindennel foglalkoztak, méghozzá kifejezetten eredményesen.

A mélyalomkezelés lényege például az volt, hogy különböző ásványi anyagokkal szórták az almot, amely javított az istállóklímán és nagyban csökkentette a fertőzések gyakoriságát. Komposztot készítettek a trágya forgatásával és szalmával történő lazításával, amely fél éven belül teljesen lebomlott és száz tonnaszám értékesítették a juhtartó üzemek, mivel éppen divatba jöttek a hétvégi hobbikertek.

A tíz évig tartó sikertörténet a rendszerváltással ért véget. A tagvállalatok ugyanis megszűntek vagy felszámolódtak, a karcagi kutatóintézet vegetált, a koordinációs iroda pedig bevétel nélkül maradt.

1995-ben vették bérbe a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt.
1995-ben vették bérbe a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt.
Fotó: Czifrik Kati
Juhász Pál és munkatársa, Jezeri László, akivel együtt diplomázott, még az előtt kiléptek, hogy az egyetem végleg felszámolta volna a munkahelyüket.

Húsipari kapcsolatok

Mivel az arab piacra készített birkakonzerv révén jelentős kapcsolatrendszerre tettek szert a húsiparban, hamar feltalálták magukat. Akkoriban ugyanis létezett még megfizethető állatbiztosítás, és az Állami Biztosító őket bízta meg, hogy végezzék el a szelekciót a kijelölt tenyészetekben a kényszervágás, illetve elhullás miatti kártérítési kifizetések csökkentése érdekében.

Az arra kijelölt állatokat levágatták, felbontatták és Szegedre szállították, ahol négyféle ízesítésben konzerv készült belőlük líbiai exportra.

Üzleti vállalkozásukba minimális tőkével vágtak bele. Kezdetben a szarkavári teljesítményvizsgáló állomás kisebb vágóhídjának szolgáltatásait vették igénybe és főként Budapestre szállítottak borjúhúst. Amikor tapasztalták, hogy ez prosperál, 1995-ben bérbe vették a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt. Később meg is vásárolták, körbeépítették és azóta is folyamatosan fejlesztik.

Olyan kevés a hazai juhvágóhídi kapacitás, hogy nincsenek versenytársaik
Olyan kevés a hazai juhvágóhídi kapacitás, hogy nincsenek versenytársaik
Fotó: Czifrik Kati

A Kapos Ternero hetesi vágóhídjáról készült riportunk a Kistermelők Lapja januári számában jelenik meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izlandilovas sikerek

Új lófajtát és sportot honosítottak meg a tatai izlandilovasok, akik történelmi sikerük után sem állnak meg. Augusztus 4–7. között a Hannover melletti Nöpkében rendezték meg az izlandilovas Közép-Európa-bajnokságot, amelyen Magyarország először képviseltette magát, és amelyről két éremmel, egy ezüsttel és egy bronzzal tért haza versenyzőnk.

Kovács Henri Ígéretes fiatal lovai

A megszokottnál majd egy hónappal hamarabb, közvetlenül a Szil­vásvá­radon megrendezett országos bajnokság utáni hétvégén, szeptember első felében tartották a XXXIX. Tenyészversenyt a budapesti Nemzeti Lovardában.

Testvérek közt

A nyár utolsó előtti hétvégéjén Kisbér-Ászár adott otthont az FEI gyermek, junior, U25-ös hajtók Európa-bajnokságának, mely fantasztikus eredménnyel zárult, két egyéni aranyat és csapatbronzérmet hozott hazánknak.

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

Folyamatos a lakossági tűzifaigények kiszolgálása

Folyamatosan szolgálják ki az igényeket és növelik a termelési kapacitást az erdőgazdaságok - közölte Nagy István agrárminiszter.

A hazai alma hazai piacra kerül

Almafogyasztást ösztönző kampányt indított az Agrármarketing Centrum, ezzel már hatodik éve népszerűsítve a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Az eseményen alma egészséges volta mellett az aszály miatti almatermés mennyiségére is felhívták a figyelmet, ami bár ellátja a hazai fogyasztási igényeket, ugyanakkor az ipari felhasználású alma termésmennyisége idén jelentősen lecsökkent.

Továbbra is pályázhatnak infrastrukturális fejlesztésekre a tanyán élők

A magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a vidéki településeken élők életminőségének javítására, a vidék népességmegtartó képességének erősítésére. Ennek érdekében a tanyák infrastrukturális fejlesztésének biztosítására vonatkozó pályázati felhívás tekintetében folyamatosan születnek a támogatói döntések.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.