Back to top

A postagalamboktól a texel juhokig

A borjú, bárány és juh vágásával, valamint feldolgozásával foglalkozó Kapos Ternero Kft. 1992-ben alakult egy kis vágóhíd üzemeltetőjeként. Jelenleg 650 tonna az éves kibocsátása és 1,4 milliárd forint az árbevétele. Dinamikus fejlődését nemcsak a tulajdonosok jó üzleti érzékének, szakmai felkészültségének és tudatos gazdálkodásának, hanem egy speciális piaci résnek is köszönheti.

Közel a hetvenhez úgy gondolja: „életben tartja” saját, ma már csak harminchárom – igaz, hibátlanul szép – példányból álló texelállománya
Közel a hetvenhez úgy gondolja: „életben tartja” saját, ma már csak harminchárom – igaz, hibátlanul szép – példányból álló texelállománya
Fotó: Czifrik Kati
Olyan kevés ugyanis a hazai vágóhídi kapacitás, hogy igazából nincsenek versenytársai.

Termelésének legnagyobb részét évi 420 tonnával a bárány teszi ki. Belföldre 60, külföldre 40 százalékot értékesít, amely arány az utóbbi időben lassan, de egyértelműen az export javára változik.

A cég egyik alapítója és tulajdonosa Juhász Pál, aki azon kevesek közé tartozik, akik mindent tudnak és ki is próbáltak a juh termékpályán. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnökeként évtizedek óta tevékenykedik a teljes termékpálya koncepciózus, rendszerbe foglalt, digitális nyilvántartásáért és koordinálásáért. Számos tenyésztői díj birtokosa. Munkásságát augusztusban az Életfa Emlékplakett bronzfokozatával ismerte el Nagy István agrárminiszter.

Augusztusban az Életfa Emlékplakett bronzfokozatával tüntette ki Nagy István agrárminiszter
Augusztusban az Életfa Emlékplakett bronzfokozatával tüntette ki Nagy István agrárminiszter
Fotó: Czifrik Kati

Közel a hetvenhez úgy gondolja: „életben tartja” saját, ma már csak harminchárom – igaz, hibátlanul szép – példányból álló texelállománya, amelyet bárdudvarnoki otthona udvarán tart és egy közeli, elkerített mezőn legeltet.

Biztosan egyetért ezzel hűséges border collie-ja, Árnyék is, aki minden nap legalább kétszer fontosnak érzi magát a juhoknak köszönhetően.

A texel juhot az egyik legjobb terminál (húsvégtermék) fajtának tartják, amely a legdinamikusabban terjed napjainkban. Az angol Royal Show-n öt éve vezet hústermelő minősége és képessége révén, amely miatt „négysonkásnak” is szokták nevezni. Juhász Pál a törzsállományában tenyészállatokat nevel, amelyeket termelőknek értékesít itthon és a szomszédos országokba.

Hűséges border collie-ja, Árnyék minden nap legalább kétszer fontosnak érzi magát a juhoknak köszönhetően
Hűséges border collie-ja, Árnyék minden nap legalább kétszer fontosnak érzi magát a juhoknak köszönhetően
Fotó: Czifrik Kati

Annak idején a kaposvári főiskolán (a későbbi állattenyésztési egyetemen) diplomázott állattenyésztési üzemmérnökként. Bár családjában nem volt mezőgazdász, fodrász édesapja postagalambokat tartott a családi ház manzárdos tetőterében. A takarítást Juhász Pálra és az öccsére bízták. Neki pedig valószínűleg már akkor remek üzleti érzéke volt, mert a galambtrágyát eladta egy közeli bolgárkertésznek.

A kezdeti sikerek után pedagógus édesanyja úgy határozott, hogy a bevétel a családi büdzsét illeti, amely miatt elvesztette a motivációját. Szerencsére, csak átmenetileg!

A diploma után egy Fejér megyei termelőszövetkezetnél, Vértesbogláron helyezkedett el, ahol az ország egyik legjobb finomgyapjas merinó törzsállományát tartották. Az ágazat fő terméke a gyapjú volt. A teljes könnyűipar, azon belül a gyapjúmosó és -feldolgozó üzemek széthullása ugyanis csak később következett be. A bárányhúst főként arab országokba exportálták, de már Olaszországba is szállítottak, mivel fontos volt a dollárbevétel. Igaz, egyetlen hazai cég rendelkezett külkereskedelmi jogosultsággal.

A texelt kiváló hústermelő képessége miatt „négysonkásnak” is szokták nevezni
A texelt kiváló hústermelő képessége miatt „négysonkásnak” is szokták nevezni
Fotó: Czifrik Kati

A vértesboglári állami juhászat után a kaposvári főiskola által alapított Juhtenyésztési Koordinációs Irodán vállalt munkát.

Nyolc kollégájával a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása volt a feladatuk. A gyepgazdálkodástól a végtermék-előállító tenyésztési programokon, a mélyalomkezelésen, a komposztáláson és a virágföld-előállításon keresztül az arab piacokra irányuló konzervgyártásig szinte mindennel foglalkoztak, méghozzá kifejezetten eredményesen.

A mélyalomkezelés lényege például az volt, hogy különböző ásványi anyagokkal szórták az almot, amely javított az istállóklímán és nagyban csökkentette a fertőzések gyakoriságát. Komposztot készítettek a trágya forgatásával és szalmával történő lazításával, amely fél éven belül teljesen lebomlott és száz tonnaszám értékesítették a juhtartó üzemek, mivel éppen divatba jöttek a hétvégi hobbikertek.

A tíz évig tartó sikertörténet a rendszerváltással ért véget. A tagvállalatok ugyanis megszűntek vagy felszámolódtak, a karcagi kutatóintézet vegetált, a koordinációs iroda pedig bevétel nélkül maradt.

1995-ben vették bérbe a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt.
1995-ben vették bérbe a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt.
Fotó: Czifrik Kati
Juhász Pál és munkatársa, Jezeri László, akivel együtt diplomázott, még az előtt kiléptek, hogy az egyetem végleg felszámolta volna a munkahelyüket.

Húsipari kapcsolatok

Mivel az arab piacra készített birkakonzerv révén jelentős kapcsolatrendszerre tettek szert a húsiparban, hamar feltalálták magukat. Akkoriban ugyanis létezett még megfizethető állatbiztosítás, és az Állami Biztosító őket bízta meg, hogy végezzék el a szelekciót a kijelölt tenyészetekben a kényszervágás, illetve elhullás miatti kártérítési kifizetések csökkentése érdekében.

Az arra kijelölt állatokat levágatták, felbontatták és Szegedre szállították, ahol négyféle ízesítésben konzerv készült belőlük líbiai exportra.

Üzleti vállalkozásukba minimális tőkével vágtak bele. Kezdetben a szarkavári teljesítményvizsgáló állomás kisebb vágóhídjának szolgáltatásait vették igénybe és főként Budapestre szállítottak borjúhúst. Amikor tapasztalták, hogy ez prosperál, 1995-ben bérbe vették a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt. Később meg is vásárolták, körbeépítették és azóta is folyamatosan fejlesztik.

Olyan kevés a hazai juhvágóhídi kapacitás, hogy nincsenek versenytársaik
Olyan kevés a hazai juhvágóhídi kapacitás, hogy nincsenek versenytársaik
Fotó: Czifrik Kati

A Kapos Ternero hetesi vágóhídjáról készült riportunk a Kistermelők Lapja januári számában jelenik meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pánikvásárlás miatt fogyott el az üzletekből a cukor

Elfogyott a kilós kiszerelésű kristálycukor a szerbiai üzletekben, ám a hiány a szakértők és a politikusok szerint nem azért van, mert az országnak nincs elég tartaléka, hanem mert az emberek pánikvásárlásba kezdtek.

Megváltozik a kávé termékmeghatározása Szerbiában

Júniustól kizárólag azt a terméket lehet kávénak nevezni Szerbiában, amely kizárólag kávészemekből készült, és nem tartalmaz semmilyen más anyagot.

Az EU keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása

Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy ismertetett elemzésében.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Nosztalgia kifli és fitnesz croissant

Háromkilós parasztkenyér, nosztalgiakifli szinte az ország teljes területén. Tóth Péterrel a Lipóti Pékség tulajdonos-ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a harminc éve 4 fővel indult vállalkozás, hogyan vált az ország legismertebb pékségévé. Miért döntött a „multis” értékesítés helyett saját boltok nyitásán és ebből miként vált országos üzletlánccá? Lehet-e többszörös áron eladni minőséget?

Élelmiszerinnovációkért dolgozik a MATE és a PENNY

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött a PENNY üzletlánccal, az élelmiszermérnöki szakos hallgatók nagyvállalati elvárásokra történő felkészítése és az oktatás fejlesztése vonatkozásában. Az együttműködés keretében a PENNY innovációs termékfejlesztési pályázatot is hirdet a MATE hallgatóinak, ahol a vállalat jövendőbeli termékpalettáját keresik.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.