Back to top

Jöhet a legkeményebb tél is: készenlétben a vízügyes jégtörő flotta!

Ahogy minden évben elkezdődik a jégtörő flotta I. - vagyis legalacsonyabb - fokú jégvédelmi készültségben tartása, ami az időjárás függvényében legkésőbb március 1-jén zárul. A vízügyi szolgálat így gondoskodik arról, hogy a hajóparkja szükség esetén azonnal bevethető legyen. Mostantól a 23 speciális vízi jármű a kijelölt állomáshelyén várja, hogy ha kell, munkába állhasson a Dunán, a Tiszán, illetve a Balatonon.

Beköszöntött a tél, ezért a vízügy szakembereinek fel kell készülniük a folyókon kialakuló jégzajlásra, ami bár természetes jelenség, meglehetősen kiszámíthatatlan és hatalmas károkat okozhat. A jég miatt sokkal gyorsabban és magasabbra emelkedhet a vízszint, mint a nyári árvizek esetén. A Kárpát-medence területén történt gátszakadások legalább egyharmadáért a jeges ár okolható. Az éghajlatváltozás miatt pedig korábban nem látott, szélsőséges időjárási viszonyok is kialakulhatnak.

A folyószabályozás ugyan jelentősen csökkentette a jégkárokat, teljesen megszüntetni nem tudta. A századok folyamán számtalan technikát kipróbáltak a szakemberek - tüzérséget, aknavetőket, de még repülőgépekről szórt bombákat is bevetettek az álló jégmező megbontására -, sokáig nem jártak teljes sikerrel. Az 1956 tavaszán pusztított jeges áradás után azonban döntés született arról, hogy jégtörő hajókat kell alkalmazni a hatékonyabb védekezés érdekében.

A flotta kiépítése 1959-ben kezdődött. Amikor az utolsó hajó 1988-ban elkészült, a legelsők már csaknem 30 évesek voltak.

A Balatonfüredi Hajógyárban épített „Jégtörő I” hajó alakja, manőverezési készsége és szerkezeti felépítése lehetővé teszi, hogy ráfutásos módszerrel törje a jeget, vagyis maximális sebességgel ráfusson a jégre és a súlyával összeroppantsa.

Ha azonban már olyan vastag a jégpáncél, hogy ez a módszer nem vezet eredményre, akkor az úgynevezett „döngölővel”, azaz speciális ellensúlyokkal felszerelt hajókra van szükség, amelyek a dülöngélő mozgásukkal biztosítják, hogy ne szoruljanak a jégbe. A vízügyi igazgatási szervek jégtörő hajóparkjának üzemeltetéséről szóló 24/2012. (V. 31.) BM utasítás alapján jelenleg 23 hajó szerepel a vízügy állományában, ezek közül 8 döngölős. Érdekesség, hogy a hatékonyabb és biztonságosabb munkavégzés érdekében a jégtörőket nem egyedül, hanem csoportosan indulnak útnak. Rendszerint 2-3 nagy és kicsi hajó dolgozik együtt, hogy szükség esetén segíteni tudják egymást.

Mint emlékezetes, a 2017-ben kialakult jeges árhullám idején a magyar jégtörő flotta Tokajtól Szegedig, illetve még Szerbiában is teljesített szolgálatot.

A helyenként 40 cm vastag jégtáblák komoly károkat okoztak a több mint 40 év átlagéletkorú hajókon, ezért a járműveket a 2019. évi téli védekezési időszakra teljeskörűen felújítottuk.

A jégtörők a szezon végéig bármikor munkába állíthatók. A Dunán 9, a Tiszán 13, a Balatonon pedig 1 hajó vár bevetésre.

Forrás: 
Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Kertöntözés hagyományosan: tömlő, gyorscsatlakozó, szórófej…

Napjainkban a vezérelt automata öntözőrendszerek világában is van létjogosultsága még az öntözőtömlőnek, a gyorscsatlakozóknak és a szórófejeknek. Nem is baj, ha néha ott állunk a cső végén, és addig is kikapcsolunk kicsit amíg az automata rendszerek helyett mi magunk gondoskodunk kerti növényeink vízpótlásáról.

Fenntartható mandulatermesztés

A hosszú távú és fenntartható mandulatermelés érdekében a Veracruz Almonds portugál vállalkozás intelligens mezőgazdasági eszközöket vásárolt. Különös figyelmet fordítanak a nyomon követhetőségre, a körforgásos gazdaságra való átállásra és a karbonlábnyom csökkentésére.

Lápokban, tómedrekben és tengerfenéken keresik az antropocén aranyszögét

Ha ki kellene választania egy helyet, amely a legjobban tükrözi, hogy az emberi tevékenység mikor vált a Földet átalakító erővé, hol lenne az? A geológusok ebben a hónapban mérlegelik ezt a kérdést, amikor 12 helyszín értékelésére gyűlnek össze, amelyek közül csak egy lehet az az antropocén aranyszöge, amely az 1950-es években, az atombomba-kísérletek és a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználásának füstje közepette kezdődött.

A Tiszán és a Dunán is lesz biológiai lárvagyérítés

A héten összesen 2170 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek a szúnyoglárvák ellen alkalmazott biológiai készítménnyel. A következő napokban a Tisza alsó, Csongrád-Csanád megyei szakaszán légi úton, a Duna menti vizekbe autóról, a nehezen megközelíthető helyeken pedig háti permetezővel juttatják ki a lárvák ellen használt szert.

Többet kellene öntözni

Tizedik konferenciáját tartotta meg a Magyar Öntözési Egyesület. Az előadásokból érzékelhető, mennyire sokrétű és milyen komoly műszaki felkészülést igénylő munka az öntözés, legyen szó ültetvényekről vagy épületek zöldfalairól, felszín fölötti vagy alatti vízpótlásról. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadásokból ismertetünk néhány gondolatot.

HódTérképpel a rágcsáló térhódításának beláthatatlan következményei ellen

A XIX. század közepén figyelték meg a hódok utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt az országból. Aztán 1996-ban, egy visszatelepítési programnak köszönhetően, újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.