Back to top

A sörélesztő nem mindig okoz hasmenést

Az élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek felhasználási lehetőségei címmel rendezett webináriumot a holland nagykövetség agrárcsoportja. A rendezvény helyzetképet adott a magyarországi szerves hulladékok felhasználásáról és kezelésről.

Fotó: Csatlós Norbert
A körkörös gazdálkodás lényege, hogy az agráriumban és az élelmiszeripari üzemekben termelődő szerves hulladékot újra hasznosítsuk. Például az állattenyésztésben keletkező trágyával pótoljuk a földek tápanyagtartalmát, amelyeken egyébként élelmiszereket és takarmányt termesztünk. Vagy az egyes élelmiszerek előállításának melléktermékeit vagy épp hulladékát hasznosítsuk: közvetlenül az állatokkal etessük meg, vagy készüljön belőle takarmányadalék.

Szarvasmarhák abrakjában több termelő használ sörtörkölyt, vagy a csemegekukorica-gyártáskor megmaradó csutkát, de a különféle olajosmagvakból készülő pellet alapanyaga is végső soron melléktermék.

Az utóbbi hónapokban számos hazai kutatási eredmény is napvilágot látott a témában az úgynevezett passzíranyagok (pl. a paradicsomszósz-gyártás mellékterméke) vagy épp a szőlőtörköly takarmányokban való hasznosításáról.

Fotó: pixabay.com
A webináriumon az 1968-ban alapított és Európa 21 országában jelen lévő holland Duynie Group mutatta be tevékenységét. A cég éves forgalma 250 millió euró, mintegy 200 hulladékból készült termék kifejlesztésében működtek közre és 4,5 millió tonna hulladékból lett így hasznos termék. Legnagyobb tapasztalatuk a cukorgyártás, a burgonyafeldolgozás, a sörfőzés illetve a gabona- vagy kukoricaalapú keményítő- és etanolgyártás melléktermékeinek hasznosításában van.

A melléktermékek vagy hulladékok hasznosítása komoly gazdasági potenciállal bír, a Duynie Group számításai szerint átlagosan 20 százalékkal növelték partnereik jövedelmét a melléktermékek újrahasznosításával.

Az előadásban elhangzott, hogy a melléktermékek sokszor nagyobb értéket képviselnek, mint az eredeti nyersanyag maga, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a tápanyagok (fehérje, emészthető rost, foszfor) itt már koncentráltan vannak jelen.

A melléktermékek elfogadottsága különböző. Vannak olyanok, mint a szója- és napraforgódara, a sörtörköly, a melasz vagy a korpa, amelyeket az az állattenyésztők minden kétség nélkül elfogadnak. Vannak mára elfogadott melléktermékek, amelyek elfogadásáért a takarmányipar „megküzdött”. Ilyenek a repcedara, a CGF vagy a DDGS, vagy a feltételesen elfogadottak, a vinasz, a CornSteep vagy a szirup, amelyek szállítása és tárolása nem könnyű, illetve a répaszelet és a csuhé.

A sörélesztő takarmányozási értékét csak mostanában kezdik igazán értékelni

– s erről beszélt Major Szilárd a Duynie Feed Hungary munkatársa. Közismert ugyan a fehérjetartalma, de az is, hogy marhánál, sertésnél hasmenést okoz. Sokáig vita volt arról is, hogy veszélyes hulladéknak számítson-e.

Szárított élesztő
Szárított élesztő
Fotó: Wikimedia Commons
A sörélesztő egyébként nélkülözhetetlen a szesz-, etanol-, és sörgyártásban, tehát bőségesen rendelkezésre áll, mint ismeretes az egyszerű cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá alakítja. Épp ezért nem kívánatos a takarmányozási felhasználásában. Natív állapotában használva felborítja az optimalizált takarmányadag egyensúlyát, ellehetetleníti a pontos napi adagok betartását, és ahogy már írtuk, hasmenést okoz.

Hasznos tulajdonsága azonban ennél sokkal több van:

  • magas a fehérjekoncentrációja és biológiai értéke,
  • alkoholtartalmának köszönhetően magas az energitartalma és nyugtatja is az állatokat,
  • B-vitamin-forrás,
  • toxinmentes és toxinkötő hatású is egyben,
  • a benne lévő béta-glükán serkenti az immunrendszer működését,
  • jellegzetes íze és illata miatt növeli a takarmányfelvételt,
  • könnyen emészthető,
  • GMO-mentes

Az élettani hatásai mellett környezeti hatása is van, ha valaki sörélesztőt használ: helyi alapanyagokból származik, alacsony a CO2-lábnyoma.

Major Szilárd előadása
Major Szilárd előadása
Fotó: hba

Hogyan lesz az egyébként hasmenést okozó sörélesztőből jól használható takarmány? Ha a sörgyárban szerves sav adagolásával inaktiválják, és homogenizálás után már szállítható is a termelőkhöz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Hiába a kedvenc zöldségük, sokaknak már nem fér bele a keretbe

Elvileg zajlik a spárga-csúcsszezon Németországban, de elég vegyes a kép, míg egyes térségekben a szedhető mennyiség és a kereslet egyaránt optimális, addig sokhelyütt a gazdákon marad a termés. Az agrarheute.com online agrárszaklap a regionális lapok riportjai alapján készített rövid körképet.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.