0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A sörélesztő nem mindig okoz hasmenést

Az élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek felhasználási lehetőségei címmel rendezett webináriumot a holland nagykövetség agrárcsoportja. A rendezvény helyzetképet adott a magyarországi szerves hulladékok felhasználásáról és kezelésről.

A körkörös gazdálkodás lényege, hogy az agráriumban és az élelmiszeripari üzemekben termelődő szerves hulladékot újra hasznosítsuk. Például az állattenyésztésben keletkező trágyával pótoljuk a földek tápanyagtartalmát, amelyeken egyébként élelmiszereket és takarmányt termesztünk. Vagy az egyes élelmiszerek előállításának melléktermékeit vagy épp hulladékát hasznosítsuk: közvetlenül az állatokkal etessük meg, vagy készüljön belőle takarmányadalék.

Szarvasmarhák abrakjában több termelő használ sörtörkölyt, vagy a csemegekukorica-gyártáskor megmaradó csutkát, de a különféle olajosmagvakból készülő pellet alapanyaga is végső soron melléktermék.

Az utóbbi hónapokban számos hazai kutatási eredmény is napvilágot látott a témában az úgynevezett passzíranyagok (pl. a paradicsomszósz-gyártás mellékterméke) vagy épp a szőlőtörköly takarmányokban való hasznosításáról.

A webináriumon az 1968-ban alapított és Európa 21 országában jelen lévő holland Duynie Group mutatta be tevékenységét. A cég éves forgalma 250 millió euró, mintegy 200 hulladékból készült termék kifejlesztésében működtek közre és 4,5 millió tonna hulladékból lett így hasznos termék. Legnagyobb tapasztalatuk a cukorgyártás, a burgonyafeldolgozás, a sörfőzés illetve a gabona- vagy kukoricaalapú keményítő- és etanolgyártás melléktermékeinek hasznosításában van.

A melléktermékek vagy hulladékok hasznosítása komoly gazdasági potenciállal bír, a Duynie Group számításai szerint átlagosan 20 százalékkal növelték partnereik jövedelmét a melléktermékek újrahasznosításával.

Az előadásban elhangzott, hogy a melléktermékek sokszor nagyobb értéket képviselnek, mint az eredeti nyersanyag maga, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a tápanyagok (fehérje, emészthető rost, foszfor) itt már koncentráltan vannak jelen.

A melléktermékek elfogadottsága különböző. Vannak olyanok, mint a szója- és napraforgódara, a sörtörköly, a melasz vagy a korpa, amelyeket az az állattenyésztők minden kétség nélkül elfogadnak. Vannak mára elfogadott melléktermékek, amelyek elfogadásáért a takarmányipar „megküzdött”. Ilyenek a repcedara, a CGF vagy a DDGS, vagy a feltételesen elfogadottak, a vinasz, a CornSteep vagy a szirup, amelyek szállítása és tárolása nem könnyű, illetve a répaszelet és a csuhé.

A sörélesztő takarmányozási értékét csak mostanában kezdik igazán értékelni

– s erről beszélt Major Szilárd a Duynie Feed Hungary munkatársa. Közismert ugyan a fehérjetartalma, de az is, hogy marhánál, sertésnél hasmenést okoz. Sokáig vita volt arról is, hogy veszélyes hulladéknak számítson-e.

A sörélesztő egyébként nélkülözhetetlen a szesz-, etanol-, és sörgyártásban, tehát bőségesen rendelkezésre áll, mint ismeretes az egyszerű cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá alakítja. Épp ezért nem kívánatos a takarmányozási felhasználásában. Natív állapotában használva felborítja az optimalizált takarmányadag egyensúlyát, ellehetetleníti a pontos napi adagok betartását, és ahogy már írtuk, hasmenést okoz.

Hasznos tulajdonsága azonban ennél sokkal több van:

  • magas a fehérjekoncentrációja és biológiai értéke,
  • alkoholtartalmának köszönhetően magas az energitartalma és nyugtatja is az állatokat,
  • B-vitamin-forrás,
  • toxinmentes és toxinkötő hatású is egyben,
  • a benne lévő béta-glükán serkenti az immunrendszer működését,
  • jellegzetes íze és illata miatt növeli a takarmányfelvételt,
  • könnyen emészthető,
  • GMO-mentes

Az élettani hatásai mellett környezeti hatása is van, ha valaki sörélesztőt használ: helyi alapanyagokból származik, alacsony a CO2-lábnyoma.

Hogyan lesz az egyébként hasmenést okozó sörélesztőből jól használható takarmány? Ha a sörgyárban szerves sav adagolásával inaktiválják, és homogenizálás után már szállítható is a termelőkhöz.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu