Back to top

Védett ragadozók vs legelő állatok

Farkasok, hiúzok, medvék és hódok – védett állatok, viszont egyre nagyobb fejtörést okoznak a lengyel állattartó gazdáknak és méhészeknek. Most védekezni fognak ellenük.

Lengyelországban a legelőkön állatokat tartó gazdák, de a tavak vagy méhcsaládok tulajdonosai is kapnak olyan mezőgazdasági berendezéseket, amelyek segítenek távol tarthatják a ragadozókat, például a farkast, a medvét és a hiúzokat az állataiktól. A lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízügyi Alap (NKVA) a gazdáknak szánt berendezések beszerzésével kívánja kezelni az országban növekvő farkaspopuláció problémáját.

Egyes védett fajok egyre nagyobb veszteségeket okoznak az
állatállományokban, és a program célja, hogy segítsen megoldani ezt a konfliktushelyzeteket.

A Katowicei Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság 450 ezer zlotyt (36 millió Ft) költ erre a célra 2023 novemberéig. A támogatást az ország déli területein található gazdaságok kaphatják meg. Ezen a vidéken természetvédelmi területek és nemzeti parkok találhatók. Az intézkedést azért vezetik be, mert az elmúlt években a Sziléziai vajdaság déli részén megnőtt a farkasok által az állatállományban, elsősorban a juhokban okozott kár. Ha a helyzet nem változik, az a legelőterület csökkenését eredményezheti, ami hátrányosan befolyásolja az ottani rétek védelmét és fenntartását.

A program keretén belül az állatállomány megvédésre például fladereket (kötelek, amelyekre élénk színű anyagdarabokat kötnek), villanypásztorokat, méhészetek medvék elriasztására szolgáló

eszközöket, valamint ragadozók elriasztására alkalmas berendezéseket szereznek be.

A felszereléseket 3 éven keresztül osztják szét azon tenyésztők között, akik hajlandóak együttműködni a katowicei regionális környezetvédelmi igazgatósággal a gazdaságaik ragadozók elleni védelmében.

Ezenkívül a Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársai aktívan részt vesznek a tájékoztató kampányban, amely arról szól, hogyan védjék meg sikeresen az állatállományokat.

Elsősorban a tenyészállat-állományok, juh, szarvasmarha, dámszarvas és a méhészeti gazdaságok biztosítását tervezik. Emellett a hódokat is bevették a programba, ahol gyümölcsösökben, erdei faiskolákban, mezőgazdasági területeken, valamint tenyésztavakban okoznak károkat.

A gazdák hamarosan hozzájuthatnak az állataikat védő eszközökhöz.

Forrás: 
topagrar.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.