Back to top

Változás a trófeabírálatban

A vadásztrófea nemcsak koponyát, agancsot, agyarat vagy szarvat jelent, hanem az elejtő számára egy maradandó emléket, amire visszagondolva újraélednek az elejtéshez kötődő pillanatok, történések. Éppen ezért a trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel.

A vadgazdálkodás megjelenésével kiemelt törekvéssé vált a minél kiválóbb trófeák elérése, aminek az évek folyamán mind jobban nőtt az értéke és megbecsülése.

A trófea bírálata az adott vadfajra jellemző bírálati képletekkel történik. A bírálati képlet három részből áll, amelyben a bírálók meghatározzák az egyes trófea értékmérő pontértékeit.

Az objektív meghatározást mérőeszközökkel (mérőszalag, tolómérő, súlymérleg) végzik, a szubjektív megítélés a trófea esztétikai megjelenését mutató szépségtényezők (szín, gyöngy stb.) alapján történik, míg a szabályostól eltérő (szimmetriát zavaró) trófea-felépítés levonandó értékeket jelöl.

Az értékmérők fontosságának megfelelően, minden trófeajellemzőt a képletben meghatározott pontszámmal értékelnek. A bírálók összeadják a részpontokat, levonják a hibapontokat, amiből a trófea elér egy pontértéket, majd kiderül, milyen minősítést érdemel.

Fotó: OMVK
A legnagyobb jelentősége az objektíven mérhető értékeknek van – az értékeléskor az elérhető pontszám 80-90 százalékát ezek az adatok adják.

Nemrégiben azonban változás történt a trófeabírálatban. De nem az értékelésben, hanem a trófeának a vadászati hatóság felé, trófeabírálat céljából való bemutatásának határidejében, miután az Országgyűlés 2021. december 14-én elfogadta az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/17436-os számú törvényjavaslatot.

Eszerint a vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát már nem a vadfaj trófeás egyedének vadászati idényét követő harminc napon belül, hanem az elejtéstől számított harminc napon belül lesz köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni.

A ragadozók esetében továbbra sem lesz kötelező a trófeabírálat, de aki róka-, borz- vagy aranysakál-koponyát bíráltatna, annak is ​az elejtést követő 30 napon belül kell majd ezt megtennie – írja az OMVK.

A Vadászati törvény ezen részének módosítása 2022. január 1-től lép hatályba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács

Május 11-én tartotta alakuló ülését az Agrárminisztériumban (AM) az Országos Vadgazdálkodási Tanács, amely kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában - tájékoztatta a tárca az MTI-t szerdán.

Rómában vaddisznóveszély miatt készültség lépett életbe

A vaddisznóvadászat engedélyezését sem zárta ki Andrea Costa egészségügyi államtitkár, miután az olasz főváros északi kerületeit vörös, vagyis veszélyes zónának nyilvánították az utcákba, parkokba beköltöző vadállatok miatt, melyek a sertéspestist is terjeszthetik.