Back to top

Változás a trófeabírálatban

A vadásztrófea nemcsak koponyát, agancsot, agyarat vagy szarvat jelent, hanem az elejtő számára egy maradandó emléket, amire visszagondolva újraélednek az elejtéshez kötődő pillanatok, történések. Éppen ezért a trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel.

A vadgazdálkodás megjelenésével kiemelt törekvéssé vált a minél kiválóbb trófeák elérése, aminek az évek folyamán mind jobban nőtt az értéke és megbecsülése.

A trófea bírálata az adott vadfajra jellemző bírálati képletekkel történik. A bírálati képlet három részből áll, amelyben a bírálók meghatározzák az egyes trófea értékmérő pontértékeit.

Az objektív meghatározást mérőeszközökkel (mérőszalag, tolómérő, súlymérleg) végzik, a szubjektív megítélés a trófea esztétikai megjelenését mutató szépségtényezők (szín, gyöngy stb.) alapján történik, míg a szabályostól eltérő (szimmetriát zavaró) trófea-felépítés levonandó értékeket jelöl.

Az értékmérők fontosságának megfelelően, minden trófeajellemzőt a képletben meghatározott pontszámmal értékelnek. A bírálók összeadják a részpontokat, levonják a hibapontokat, amiből a trófea elér egy pontértéket, majd kiderül, milyen minősítést érdemel.

Fotó: OMVK
A legnagyobb jelentősége az objektíven mérhető értékeknek van – az értékeléskor az elérhető pontszám 80-90 százalékát ezek az adatok adják.

Nemrégiben azonban változás történt a trófeabírálatban. De nem az értékelésben, hanem a trófeának a vadászati hatóság felé, trófeabírálat céljából való bemutatásának határidejében, miután az Országgyűlés 2021. december 14-én elfogadta az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/17436-os számú törvényjavaslatot.

Eszerint a vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát már nem a vadfaj trófeás egyedének vadászati idényét követő harminc napon belül, hanem az elejtéstől számított harminc napon belül lesz köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni.

A ragadozók esetében továbbra sem lesz kötelező a trófeabírálat, de aki róka-, borz- vagy aranysakál-koponyát bíráltatna, annak is ​az elejtést követő 30 napon belül kell majd ezt megtennie – írja az OMVK.

A Vadászati törvény ezen részének módosítása 2022. január 1-től lép hatályba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

A belterületi vadelejtésről

Gyakori problémává vált egyes vadászható fajok belterületen való megjelenése. A nyest és a róka mellett a vaddisznó és az őz, esetenként a szarvas okozhat riadalmat a lakosság körében. Ezeknek a fajoknak a belterületen okozott kártételéről sem szabad megfeledkeznünk, ami egyre gyakoribb ember-állat konfliktust eredményez.

A számik harca a szélturbinákkal

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket nem szabad arra használni, hogy az őslakosok földjeire behatoljanak, és tönkretegyék megélhetésüket, derül ki egy bírósági ítéletből.

Idén is lesz KÁN Egyetemi Napok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2022. szeptember 30-október 2. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén. Az állattenyésztési szakma képviselőit, a nagyközönséget és a kisgyermekes családokat, valamint a középiskolásokat színvonalas, interaktív programok várják a rendezvényen.