Back to top

Változás a trófeabírálatban

A vadásztrófea nemcsak koponyát, agancsot, agyarat vagy szarvat jelent, hanem az elejtő számára egy maradandó emléket, amire visszagondolva újraélednek az elejtéshez kötődő pillanatok, történések. Éppen ezért a trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel.

A vadgazdálkodás megjelenésével kiemelt törekvéssé vált a minél kiválóbb trófeák elérése, aminek az évek folyamán mind jobban nőtt az értéke és megbecsülése.

A trófea bírálata az adott vadfajra jellemző bírálati képletekkel történik. A bírálati képlet három részből áll, amelyben a bírálók meghatározzák az egyes trófea értékmérő pontértékeit.

Az objektív meghatározást mérőeszközökkel (mérőszalag, tolómérő, súlymérleg) végzik, a szubjektív megítélés a trófea esztétikai megjelenését mutató szépségtényezők (szín, gyöngy stb.) alapján történik, míg a szabályostól eltérő (szimmetriát zavaró) trófea-felépítés levonandó értékeket jelöl.

Az értékmérők fontosságának megfelelően, minden trófeajellemzőt a képletben meghatározott pontszámmal értékelnek. A bírálók összeadják a részpontokat, levonják a hibapontokat, amiből a trófea elér egy pontértéket, majd kiderül, milyen minősítést érdemel.

Fotó: OMVK
A legnagyobb jelentősége az objektíven mérhető értékeknek van – az értékeléskor az elérhető pontszám 80-90 százalékát ezek az adatok adják.

Nemrégiben azonban változás történt a trófeabírálatban. De nem az értékelésben, hanem a trófeának a vadászati hatóság felé, trófeabírálat céljából való bemutatásának határidejében, miután az Országgyűlés 2021. december 14-én elfogadta az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/17436-os számú törvényjavaslatot.

Eszerint a vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát már nem a vadfaj trófeás egyedének vadászati idényét követő harminc napon belül, hanem az elejtéstől számított harminc napon belül lesz köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni.

A ragadozók esetében továbbra sem lesz kötelező a trófeabírálat, de aki róka-, borz- vagy aranysakál-koponyát bíráltatna, annak is ​az elejtést követő 30 napon belül kell majd ezt megtennie – írja az OMVK.

A Vadászati törvény ezen részének módosítása 2022. január 1-től lép hatályba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

Több mint száz dámlapátos esett Gúthon

A megszokotthoz képest később kezdődött és novemberre is áthúzódott idén a dámbikák barcogása, jó eséllyel október 10-e után lehetett barcogó bikára vadászni a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A szárazság miatt a tényleges trófea-súly jellemzően elmaradt a becsült súlytól, ezért a szakemberek úgy határoztak, hogy a visszarakás jeleit nem mutató, kapitális agancsú bikákat nem hozzák terítékre.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

Szombaton lesz a Vadlúd Sokadalom Tatán

Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára, a Vadlúd Sokadalomra várják az érdeklődőket szombaton Tatán.

A farkas háziasítása

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

A mamutcsontok okozhatják az elefántok vesztét

A növekvő mamutagyar kereskedelem tartja fent az elefántagyar iránti igényeket - tárta november elején a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology, SVP) elé Andy Huynh, aki az ázsiai illegális vadkereskedelmi hálózatok felgöngyölítésén dolgozik az ENSZ-el és az Interpollal.