Back to top

Változás a trófeabírálatban

A vadásztrófea nemcsak koponyát, agancsot, agyarat vagy szarvat jelent, hanem az elejtő számára egy maradandó emléket, amire visszagondolva újraélednek az elejtéshez kötődő pillanatok, történések. Éppen ezért a trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel.

A vadgazdálkodás megjelenésével kiemelt törekvéssé vált a minél kiválóbb trófeák elérése, aminek az évek folyamán mind jobban nőtt az értéke és megbecsülése.

A trófea bírálata az adott vadfajra jellemző bírálati képletekkel történik. A bírálati képlet három részből áll, amelyben a bírálók meghatározzák az egyes trófea értékmérő pontértékeit.

Az objektív meghatározást mérőeszközökkel (mérőszalag, tolómérő, súlymérleg) végzik, a szubjektív megítélés a trófea esztétikai megjelenését mutató szépségtényezők (szín, gyöngy stb.) alapján történik, míg a szabályostól eltérő (szimmetriát zavaró) trófea-felépítés levonandó értékeket jelöl.

Az értékmérők fontosságának megfelelően, minden trófeajellemzőt a képletben meghatározott pontszámmal értékelnek. A bírálók összeadják a részpontokat, levonják a hibapontokat, amiből a trófea elér egy pontértéket, majd kiderül, milyen minősítést érdemel.

Fotó: OMVK
A legnagyobb jelentősége az objektíven mérhető értékeknek van – az értékeléskor az elérhető pontszám 80-90 százalékát ezek az adatok adják.

Nemrégiben azonban változás történt a trófeabírálatban. De nem az értékelésben, hanem a trófeának a vadászati hatóság felé, trófeabírálat céljából való bemutatásának határidejében, miután az Országgyűlés 2021. december 14-én elfogadta az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/17436-os számú törvényjavaslatot.

Eszerint a vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát már nem a vadfaj trófeás egyedének vadászati idényét követő harminc napon belül, hanem az elejtéstől számított harminc napon belül lesz köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni.

A ragadozók esetében továbbra sem lesz kötelező a trófeabírálat, de aki róka-, borz- vagy aranysakál-koponyát bíráltatna, annak is ​az elejtést követő 30 napon belül kell majd ezt megtennie – írja az OMVK.

A Vadászati törvény ezen részének módosítása 2022. január 1-től lép hatályba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Máté Milán: Szarvasokkal táncoló

Jelen sorok írója együtt gyerekeskedett Milánnal, amikor még a Balatontól délre fekvő Nagy-berek igazán vadregényes, már-már Tüskevárba illő vidék volt. Rengeteget jártuk ezt a területet, ahol – bár viszonylag kevesebb az erdő, de – sok a nádas, bozótos, vadrejtő sűrűség.

Olaszország fokozza az afrikai sertéspestis elleni védekezést

Mivel Olaszországban az afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznók száma meghaladja a 150-et, és a betegséget már négy tartományban is kimutatták, a hatóságok újabb védekezési intézkedéseket hoztak. Piemontban, ahol először találtak szárazföldi olasz területen fertőzött állatot, amellett, hogy igyekeznek korlátozni a vaddisznók mozgását, engedélyt adtak a kilövésükre is.

Megoldás a sertéspestisre? Új vakcina Vietnámban

Kereskedelmi mennyiségben szeretnék gyártani Vietnámban azt a sertéspestis elleni vakcinát, melyet amerikai tudósokkal közösen fejlesztettek ki. A hat hónapig védettséget adó oltásról az ázsiai ország agrárminiszter helyettese számolt be.

Struccok: vagy hideg, vagy meleg

A struccok genetikusan képesek alkalmazkodni a felmelegedő vagy épp lehűlő időjáráshoz. Azonban a klímaváltozással gyakorivá váló hőingásokat már rosszul viselik ezek a hatalmas, röpképtelen futómadarak.

Büntetőeljárás indult a Szent János kórháznál kilőtt vaddisznók ügyében

Büntetőeljárás keretében vizsgálja a budapesti Szent János kórháznál szerdán kilőtt vaddisznók ügyét a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Az ügyben a területileg illetékes XII. kerületi önkormányzat feljelentést tett.

Konferencia a gemenci gímszarvasról

A gemenci erdőség egyik legnagyobb különlegessége az itt élő gímszarvas-állomány, mely hosszú évtizedek óta a helyi erdő-, és vadgazdálkodás meghatározó tényezője. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság Agrár Szakbizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságának kihelyezett ülésén és szakmai napján a gemenci gímszarvas került terítékre – tudományos előadások formájában.

Idén is színes programokkal vár mindenkit a Magyar Nemzeti Parkok Hete

Szentjánosbogár séták, e-bike és kenutúrák, szafari kaland, lápjárás vagy mágikus éjszakai programok – csak néhány a megannyi különleges lehetőség közül, amivel június 6-12. között a Magyar Nemzeti Parkok Hete várja a természetbarátokat.

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.