Back to top

Változás a trófeabírálatban

A vadásztrófea nemcsak koponyát, agancsot, agyarat vagy szarvat jelent, hanem az elejtő számára egy maradandó emléket, amire visszagondolva újraélednek az elejtéshez kötődő pillanatok, történések. Éppen ezért a trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel.

A vadgazdálkodás megjelenésével kiemelt törekvéssé vált a minél kiválóbb trófeák elérése, aminek az évek folyamán mind jobban nőtt az értéke és megbecsülése.

A trófea bírálata az adott vadfajra jellemző bírálati képletekkel történik. A bírálati képlet három részből áll, amelyben a bírálók meghatározzák az egyes trófea értékmérő pontértékeit.

Az objektív meghatározást mérőeszközökkel (mérőszalag, tolómérő, súlymérleg) végzik, a szubjektív megítélés a trófea esztétikai megjelenését mutató szépségtényezők (szín, gyöngy stb.) alapján történik, míg a szabályostól eltérő (szimmetriát zavaró) trófea-felépítés levonandó értékeket jelöl.

Az értékmérők fontosságának megfelelően, minden trófeajellemzőt a képletben meghatározott pontszámmal értékelnek. A bírálók összeadják a részpontokat, levonják a hibapontokat, amiből a trófea elér egy pontértéket, majd kiderül, milyen minősítést érdemel.

Fotó: OMVK
A legnagyobb jelentősége az objektíven mérhető értékeknek van – az értékeléskor az elérhető pontszám 80-90 százalékát ezek az adatok adják.

Nemrégiben azonban változás történt a trófeabírálatban. De nem az értékelésben, hanem a trófeának a vadászati hatóság felé, trófeabírálat céljából való bemutatásának határidejében, miután az Országgyűlés 2021. december 14-én elfogadta az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/17436-os számú törvényjavaslatot.

Eszerint a vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát már nem a vadfaj trófeás egyedének vadászati idényét követő harminc napon belül, hanem az elejtéstől számított harminc napon belül lesz köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni.

A ragadozók esetében továbbra sem lesz kötelező a trófeabírálat, de aki róka-, borz- vagy aranysakál-koponyát bíráltatna, annak is ​az elejtést követő 30 napon belül kell majd ezt megtennie – írja az OMVK.

A Vadászati törvény ezen részének módosítása 2022. január 1-től lép hatályba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdészetnek és a vadászatnak szentelte életét

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

Ülést tartott A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága

A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakemberek részére, az értekezlet megkezdése előtt, a vendéglátók több programot is biztosítottak, aminek köszönhetően megismerhették Gúth vad- és erdőállományát, természeti kincseit, nevezetességeit.

Ismét vörösnyakú ludak érkeztek hazánkba

Három vörösnyakú ludat figyeltek meg novemberben Hatvan térségében, amelyek az északról érkező, körülbelül 150 példány nagy lilikkel kerültek hazánkban. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, ebben az esetben szántóföldi táplálkozásuk közben sikerült megfigyelni őket.

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég, amely a világ bármely pontján képes monitorozni a kihelyezett csapdákat, a rendszer kis átalakítással használható például méhkaptárok megfigyelésére, illetve határátkelőknél, parkolóházakban és magánbirtokokon is.

Nyolcvanmillió forintos kárt okoztak orvvadászok

Egyebek mellett orvvadászat és lopás miatt emelt vádat a Mohácsi Járási Ügyészség két magyar és egy szlovák férfival szemben, aki 2016 és 2020 között a Béda-Karapancsa vadászterületen 190 vadat ejtett el jogtalanul és okozott ezzel nyolcvanmillió forintos kárt - tájékoztatta a Baranya Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.

Ötszáz vaddisznó egy telepen – vadaskerteknek vadászati céllal

A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.

Már kiteheti a madáretetőt

Kezdődik a 133. országos énekesmadár-etetési szezon, amely november második felétől márciusig tart - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Alapvizsga – az első megmérettetés

Minden vadászkutyafajtának megvan a saját vizsgarendszere, ahol a kutyák különböző szinteken bizonyíthatnak a munkában. A fiatal kutyák öröklött tulajdonságait magyar vizsla esetében az alapvizsga során bírálják el. A vizsga célja a fiatal eb veleszületett adottságainak vizsgálata, amelyek vélhetően öröklődnek, így következtethetünk a szülők örökítőképességére is.

Elpusztult a legidősebb ibériai hiúz

Elpusztult Aura, faját a kihalástól megmentő ibériai hiúz, a világ legritkább macskaféléjének legidősebb regisztrált példánya.

Veszett kutyát lőttek ki

Jelöletlen kóbor kutyát lőttek ki egy vadásztársaság szakemberei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magosliget község közigazgatási területén, az ukrán határtól mintegy fél kilométerre elejtett állatnál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma igazolta a veszettséget - közölte a hivatal kedden a honlapján.