Back to top

Erdőből a városba

A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.

A fekete rigó korábban kimondottan erdei fajnak számított, amely télen csapatostul melegebb éghajlatra költözött. Jelenleg kétféle életmódú fekete rigó él hazánkban is: az erdőkben élő, télen útra kelő, valamint a városhoz szokott, nem költöző példányok. Hogy miért van jelen mindkét típus, azt nehéz megmondani; lehetséges, hogy egy befejezetlen urbanizációs folyamat részesei, vagy éppen a madár alkalmazkodó képességének köszönhető, hogy többféle élőhelyen is jól érzi magát.

Igazán csak a hím fekete rigó tollazat fekete
Igazán csak a hím fekete rigó tollazat fekete
Fotó: Lénárt János
Mindenképpen érdekes jelenség, hogy mekkora különbségek vannak egy faj egyedei közt, hiszen az erdei életmódot folytató madarak sokkal félénkebbek városi társaiknál, akik akár centikre tőlünk húzzák ki a földigilisztát a talajból.

Fejmagasságba fészkel

A felnőtt hímek tollazata fekete, csőre élénksárga, míg a tojók inkább rejtőszíneket viselnek: tolluk kormosbarna, csőrük sárgásbarna. Mindkét nem szeme körül megtalálható egy jellegzetes sárga gyűrű, ami összetéveszthetetlenné teszi a többi hasonló alkatú és méretű madárral.

Territoriális madarak, a területet a hímek jelölik ki jellegzetesen trillázó, magas pontokról szóló énekükkel. A fészket sűrű lombú cserjékre, fákra, többnyire fejmagasságban rakja a tojó, ahol már akár februárban elindulhat a költés.

A feketerigó tojók rejtőszíneket viselnek
A feketerigó tojók rejtőszíneket viselnek
Fotó: Gál Sándor
A városban kevesebb ragadozó veszélyezteti a tojásokat és a fiókákat, ezért még inkább szemünk elé kerülhet az amúgy sem túlságosan nehezen fellelhető fészek. Mindkét szülő eteti a fiókákat, a költési időszakban hűségesek egymáshoz, és gyakran kezdenek másod-, sőt harmadköltésbe is. A fészket a fiókák még azelőtt elhagyják, hogy jól repülnének, azonban ez nem azt jelenti, hogy a szülők magukra hagyják őket. Jelzőhangok alapján megtalálják az utódot, és a földön tovább etetik, amíg önálló életre nem képes. Többnyire rovarokkal, gilisztával táplálkoznak, a hideg idő beköszöntével azonban áttérnek a bogyós termésekre.

Csapatokba verődnek

Nevével ellentétben, az erdei fülesbagoly sem kimondottan a nagy, zárt erdők madárfaja. Általában kisebb erdőfoltokban, parkos területeken él, sőt, a téli időszakban behúzódik a városokba. Saját fészket nem épít, inkább a tojó kiválasztja a számára tetsző, többnyire varjúfélék által épített fészket, amiben tavasszal indul meg a költés, általában egy fészekaljat nevelnek.

A revírkijelölés és fiókanevelés időszakában párban élnek, azonban a hideg idő beköszöntével, novembertől februárig csapatokba verődnek.

Tudta-e?

Fotó: Lénárt János

A széncinege az egyik legnagyobb testű cinegefaj (jobboldalt). Magyar kutatók bebizonyították, hogy száraz, meleg augusztusban a hímek begytollazata sötétebb sárga. A fiókákról a hím és a tojó közösen gondoskodik. Naponta több mint 300 alkalommal etetik őket, így költési időszakban akár felére csökkenthetik a gyümölcsösökben a fiókáknak hordott fehérjedús hernyók okozta kárt.

Ebben az időszakban a szemfülesek kis szerencsével urbánus környezetben is megfigyelhetik a nappal pihenő madarakat. Nem egyszerű felfedezni őket, hiszen elsősorban az örökzöld fafajok a kedvenc pihenőhelyeik, de olykor lombhullató fákon is ücsörögnek. Jelenlétükről árulkodik, ha a fatörzsön fehér ürülékfoltokat látunk, illetve a földön, a pihenő- helyként szolgáló fa alatt úgynevezett bagolyköpeteket találunk.

Kiválóan lát és hall

A közhiedelemmel ellentétben – bár éjszakai ragadozónak hívjuk – a kiváló látásuk ellenére, teljes sötétségben nem aktívak az erdei fülesbaglyok. A nagy, előre tekintő, szuggesztív szempár kiváló fényérzékelő, azonban a legjobban szürkületkor vagy holdfényes éjszakákon segíti hozzá a madarat az eredményes vadászathoz a kiváló hallása mellett.

Bár a madár a feje tetején ékeskedő tollfülekről kapta a nevét, azok valójában nem a hallószervei. Az igazi füleket a fej két oldalán elrejti a tolltakaró.

Puha tollazatának köszönhetően szinte zajtalanul vadászik. Fő táplálékai a kisemlősök, de olykor kisebb énekesmadarak vagy rovarok is áldozatául esnek. Fontos kártevőirtó a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblákon. Az elfogyasztott táplálék szőrét és csontjait nem képes megemészteni, így azokat néhány óra múlva kiköpi, hogy ne okozzanak belső sérüléseket az emésztőrendszerében. Ezekkel a néhány centiméteres, hengeres köpetekkel találkozhatunk a telelőhelyek fái alatt.

A lombhullató fákon is szívesen ücsörögnek a f fülesbaglyok
A lombhullató fákon is szívesen ücsörögnek a f fülesbaglyok
Fotó: Orbán Zoltán

A bennük lévő csontok segítségével a szakemberek képet kaphatnak arról, milyen fajokat fogyasztott el a madár az elmúlt napokban. Ezt a módszert gyakran használják kisemlősfajok elterjedésének vizsgálatához, de könnyedén be lehet vonni az ilyesmire fogékony gyerekek környezeti nevelésébe is.

 

Nyirádi Ivett
Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola,
Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

A föld alá vitték a középfeszültségű vezetéket Mosonmagyaróvár környékén a madarak védelmében

Az E.ON Hungária Csoport a föld alá vezette középfeszültségű hálózatát Mosonmagyaróvár környékén a túzokok és más nagytestű madarak szabad vonulása érdekében - közölte a cég az MTI-vel.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.