0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Létezik tudományos oka annak, hogy nehéz betartani egy diétát

Évente több millió amerikai próbálja csökkenteni az ultra-feldolgozott élelmiszerek (az ipari készítmények, amelyek jellemzően magas hozzáadott zsír-, finomított szénhidrát, vagy mindkettő tartalmúak) fogyasztását. Gondoljunk csak az édességekre, süteményekre, chipsekre és pizzákra.

Sokaknál a táplálkozás megváltozásának vágyát a potenciálisan életveszélyes egészségügyi állapotok, például a cukorbetegség és a szívbetegség miatti aggodalom váltja ki.

Az étrend egészségre gyakorolt hatása nem kis probléma.

Nemrégiben a világ 37 vezető tudósából álló multidiszciplináris bizottság az egészségtelen táplálkozást nagyobb kockázatként azonosította az emberi egészségre, mint az alkohol-, drog- és dohányfogyasztást együttvéve.

Sokan tudják, hogy a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszer nem egészséges. De a csökkentésükre irányuló cél olyan nagy kihívást jelenthet, hogy a kísérletek többsége kudarcot vall. Hogy miért?

A Michigani Egyetemen működő Food and Addiction Science and Treatment Lab (Élelmiszer- és függőségtudományi és kezelési laboratórium) munkatársai egy nagyrészt figyelmen kívül hagyott tényezőt vizsgáltak, ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek, melyek függőséget okozhatnak, és több közös vonásuk van a dohánytermékekkel, mint az olyan teljes értékű élelmiszerekkel, mint az alma vagy a bab.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rabjai

Egy klinikai pszichológusnak, aki a függőségtudományt, az elhízást és a rendellenes táplálkozást tanulmányozza, a Yale Egyetemen folytatott képzése során világossá vált, hogy sok ember a függőség klasszikus jeleit mutatja az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban. Például olyan dolgokat, mint a fogyasztás feletti kontroll elvesztése, az intenzív sóvárgás és a negatív következményekkel szembeni csökkentésre való képtelenség. Ezért kollégáival megalkották a Yale Food Addiction Scale-t, mely egy olyan mérőeszköz, amely az Amerikai Pszichiátriai Társaság más függőségek diagnosztizálására használt kritériumait alkalmazza az ultrafeldolgozott élelmiszerek függőségében szenvedő emberek azonosítására.

Jelenlegi becslések alapján az amerikaiak 15%-a felel meg az élelmiszerfüggőség küszöbértékének, ami összefügg a táplálkozással kapcsolatos betegségekkel, az elhízással és a rosszabb életminőséggel.

Ez az előfordulási gyakoriság figyelemre méltóan összhangban van más legális hozzáférhető anyagoktól való függőséggel. Az Egyesült Államokban például az emberek 14%-a felel meg az alkoholfogyasztási zavarokkal kapcsolatos diagnosztizálás kritériumainak.

A kutatásokból világosan kiderül, hogy az emberek nem minden élelmiszertől érzik ezt a függőséget okozó vonzást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek mesterségesen magas zsírtartalommal és finomított szénhidráttartalommal rendelkeznek, (mint például a cukor és a fehér liszt) azok, amelyek az emberek függőségét okozzák. Például a csokoládé, jégkrém, sült krumpli, pizza és a sütemények, azok közé az élelmiszerek közé tartoznak, amelyeket az emberek a leginkább függőséget okozónak találnak. Nem meglepő módon arról is beszámoltak, hogy a brokkolit, a babot és az uborkát fogyasztva nagy valószínűséggel nem veszítik el a kontrollt.

De vajon ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban függőséget okozónak tekinthetők? Vagy az emberek csak túlzásba viszik azt, amit szeretnek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a dohányt függőséget okozónak minősítették. Ugyanis a dohány és az ultrafeldolgozott élelmiszerek hasonló módon változtatják meg a hangulatot, azáltal, hogy növelik az örömteli érzéseket és csökkentik a negatív érzéseket.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben található magas finomított szénhidrát- és zsírtartalom erőteljesen aktiválja az agy jutalmazó rendszereit.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy mértékben megerősítő hatásúak, úgy alakítják viselkedésünket, hogy mindig visszatérjünk még többért. A tanárok és a szülők például az ultrafeldolgozott élelmiszereket arra használják, hogy a gyerekek jó viselkedését jutalmazzák, hogy növeljék annak valószínűségét, hogy a gyerekek továbbra is jól viselkednek. A kutatók patkányokon többször megállapították, hogy az édes ízek még a nagy függőséget okozó drogoknál is jobban megerősítenek.

A diéták magas kudarckerülési aránya világossá teszi, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek a leszokni vágyás ellenére is erős, gyakran ellenállhatatlan késztetést válthatnak ki a fogyasztásra. Ezzel szemben a tápláló, minimálisan feldolgozott élelmiszerek, mint a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek nem felelnek meg a függőség e kritériumainak.

Az 1980-as évektől kezdődően az egészségtelen, ultrafeldolgozott élelmiszerek mennyisége az USA-ban robbanásszerűen megnőtt.

Ezzel egy időben a Philip Morris és az RJ Reynolds dohányipari vállalatok felvásárolták az ultrafeldolgozott élelmiszereket és italokat gyártó vállalatokat, köztük a General Foods, a Kraft, a Nabisco és a Kool-Aid cégeket. A két vállalat a függőséget okozó, rendkívül jövedelmező dohánytermékek tervezése és értékesítése során szerzett tudományos, marketing és iparági ismereteiket az ultrafeldolgozott élelmiszer portfóliójukra is alkalmazták. Bár ezek a dohányipari vállalatok végül a 2000-es években eladták élelmiszermárkáikat nemzetközi élelmiszer- és italgyártó konglomerátumoknak, de már akkor rányomták bélyegüket a modern élelmiszeripari környezetre. Ezeknek az ultrafeldolgozott élelmiszereknek a függőséget okozó jellege hatással van a fogyasztók szabad akaratára és egészségére a profit szolgálatában.

Van azonban egy fontos különbség a dohány és az ultrafeldolgozott élelmiszerek között. Mindannyiunknak ennünk kell. Senki sem mondhat le róla.

https://www.inverse.com/science/junk-food-diet

Forrás: www.inverse.com