Sokaknál a táplálkozás megváltozásának vágyát a potenciálisan életveszélyes egészségügyi állapotok, például a cukorbetegség és a szívbetegség miatti aggodalom váltja ki.
Nemrégiben a világ 37 vezető tudósából álló multidiszciplináris bizottság az egészségtelen táplálkozást nagyobb kockázatként azonosította az emberi egészségre, mint az alkohol-, drog- és dohányfogyasztást együttvéve.
Sokan tudják, hogy a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszer nem egészséges. De a csökkentésükre irányuló cél olyan nagy kihívást jelenthet, hogy a kísérletek többsége kudarcot vall. Hogy miért?
A Michigani Egyetemen működő Food and Addiction Science and Treatment Lab (Élelmiszer- és függőségtudományi és kezelési laboratórium) munkatársai egy nagyrészt figyelmen kívül hagyott tényezőt vizsgáltak, ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek, melyek függőséget okozhatnak, és több közös vonásuk van a dohánytermékekkel, mint az olyan teljes értékű élelmiszerekkel, mint az alma vagy a bab.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rabjai
Egy klinikai pszichológusnak, aki a függőségtudományt, az elhízást és a rendellenes táplálkozást tanulmányozza, a Yale Egyetemen folytatott képzése során világossá vált, hogy sok ember a függőség klasszikus jeleit mutatja az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban. Például olyan dolgokat, mint a fogyasztás feletti kontroll elvesztése, az intenzív sóvárgás és a negatív következményekkel szembeni csökkentésre való képtelenség. Ezért kollégáival megalkották a Yale Food Addiction Scale-t, mely egy olyan mérőeszköz, amely az Amerikai Pszichiátriai Társaság más függőségek diagnosztizálására használt kritériumait alkalmazza az ultrafeldolgozott élelmiszerek függőségében szenvedő emberek azonosítására.
Ez az előfordulási gyakoriság figyelemre méltóan összhangban van más legális hozzáférhető anyagoktól való függőséggel. Az Egyesült Államokban például az emberek 14%-a felel meg az alkoholfogyasztási zavarokkal kapcsolatos diagnosztizálás kritériumainak.
A kutatásokból világosan kiderül, hogy az emberek nem minden élelmiszertől érzik ezt a függőséget okozó vonzást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek mesterségesen magas zsírtartalommal és finomított szénhidráttartalommal rendelkeznek, (mint például a cukor és a fehér liszt) azok, amelyek az emberek függőségét okozzák. Például a csokoládé, jégkrém, sült krumpli, pizza és a sütemények, azok közé az élelmiszerek közé tartoznak, amelyeket az emberek a leginkább függőséget okozónak találnak. Nem meglepő módon arról is beszámoltak, hogy a brokkolit, a babot és az uborkát fogyasztva nagy valószínűséggel nem veszítik el a kontrollt.
De vajon ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban függőséget okozónak tekinthetők? Vagy az emberek csak túlzásba viszik azt, amit szeretnek?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a dohányt függőséget okozónak minősítették. Ugyanis a dohány és az ultrafeldolgozott élelmiszerek hasonló módon változtatják meg a hangulatot, azáltal, hogy növelik az örömteli érzéseket és csökkentik a negatív érzéseket.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy mértékben megerősítő hatásúak, úgy alakítják viselkedésünket, hogy mindig visszatérjünk még többért. A tanárok és a szülők például az ultrafeldolgozott élelmiszereket arra használják, hogy a gyerekek jó viselkedését jutalmazzák, hogy növeljék annak valószínűségét, hogy a gyerekek továbbra is jól viselkednek. A kutatók patkányokon többször megállapították, hogy az édes ízek még a nagy függőséget okozó drogoknál is jobban megerősítenek.
A diéták magas kudarckerülési aránya világossá teszi, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek a leszokni vágyás ellenére is erős, gyakran ellenállhatatlan késztetést válthatnak ki a fogyasztásra. Ezzel szemben a tápláló, minimálisan feldolgozott élelmiszerek, mint a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek nem felelnek meg a függőség e kritériumainak.
Ezzel egy időben a Philip Morris és az RJ Reynolds dohányipari vállalatok felvásárolták az ultrafeldolgozott élelmiszereket és italokat gyártó vállalatokat, köztük a General Foods, a Kraft, a Nabisco és a Kool-Aid cégeket. A két vállalat a függőséget okozó, rendkívül jövedelmező dohánytermékek tervezése és értékesítése során szerzett tudományos, marketing és iparági ismereteiket az ultrafeldolgozott élelmiszer portfóliójukra is alkalmazták. Bár ezek a dohányipari vállalatok végül a 2000-es években eladták élelmiszermárkáikat nemzetközi élelmiszer- és italgyártó konglomerátumoknak, de már akkor rányomták bélyegüket a modern élelmiszeripari környezetre. Ezeknek az ultrafeldolgozott élelmiszereknek a függőséget okozó jellege hatással van a fogyasztók szabad akaratára és egészségére a profit szolgálatában.
Van azonban egy fontos különbség a dohány és az ultrafeldolgozott élelmiszerek között. Mindannyiunknak ennünk kell. Senki sem mondhat le róla.