Milyen évet zárhat a magyar agrárium?
A tavalyi sem mondható könnyű évnek, idén pedig nem a koronavírus-járvány nehezítette elsősorban az agrárvállalkozások helyzetét, hanem az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, az állatbetegségek és az újranyitást követő piaci hatások. Megemelkedtek a gabona- és takarmányárak, aminek kedvezőtlen hatása elsősorban az állattenyésztőknél és élelmiszerfeldolgozóknál jelentkezett.
Az építőipari alapanyagok és a munkaerő drágulása miatt pedig sokkal nehezebben tervezhetnek a termelők, jelenleg általános bizonytalanság érezhető a piacon. A sertéságazat kritikus helyzetben van, a baromfitartást a madárinfluenza nehezíti, a tejelő szarvasmarhatartás helyzete is napról napra romlik a stagnáló átvételi árak és a drasztikus input árnövekedés miatt.
Milyen kihívásokat jelentettek a bizonytalanságok finanszírozói oldalról?
Jelenleg a gazdaságok jövedelem-stabilitása, valamint a beruházások költségeinek imént említett tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást. Az üzleti tervekben kalkulált gazdaságossági és megtérülési számítások ugyanis jelentősen romlottak, sőt egyes esetekben a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált.
Mindezek okán nem meglepő, hogy voltak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket mégsem valósítottak meg a gazdálkodók. A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben arra is fel kell készülnie a hitelfelvevőknek, hogy a kegyelmi állapot véget ért és nagyságrendekkel magasabb finanszírozási költséggel kell számolniuk a tervezett beruházások megvalósításakor. Mindezzel együtt máskor is voltak már nehéz időszakok, amit partnereinkkel közösen sikeresen kezeltünk, most is rugalmas megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni az agrárvállalkozások gazdálkodását.
Komoly forrástöbblet érkezett viszont a Vidékfejlesztési Program keretében az agráriumba, mennyire érezhető már ennek hatása?
A hatás már természetesen érezhető, hiszen az ez évre és a jövő évre meghirdetett pályázatok a megemelt összeggel lettek kalkulálva. Év elején döntött úgy a kormány, hogy a korábbi 15 százalékos hozzájárulás helyett már 80 százalékkal egészíti ki a Vidékfejlesztési Program uniós forrásait, így a következő években több mint 4265 milliárd forint érkezik az agráriumba. Ez egy óriási lehetőség, de csak ha hatékonyan használjuk fel.
Tehát a pályázati források kiegészítéséhez a hitelkérelmek egy része nem idén, hanem később várható.
Várható bármilyen változás a szabályozásokban, amire érdemes már most felkészülniük a gazdáknak?
Úgy látjuk, hogy óriási változások előtt áll a mezőgazdaság és az állattenyésztés egész Európában. Részint a folyamatosan növekvő élelmiszerkereslet, a fogyasztói igények változása, valamint a fenntarthatóságra való törekvés egyre erőteljesebb megjelenése miatt.
Magyarország ez év végéig nyújthatja be az Európai Uniónak saját Stratégiai Tervét. A korábbi zöldítés beépül az alaptámogatásba, és helyébe további környezetvédelmi kötelezettségek lépnek az eco-scheme – vagy agro-ökológiai alapprogram – keretében. A források racionális felhasználása esetén, a szigorodó ökológiai követelmények ellenére az előírásokhoz alkalmazkodó gazdaságok üzemmérettől függően jobban is járhatnak.
Mire számít, miként alakulhat a következő évben az agrárhitelezés piaca?
Az agrárhitel-állomány várhatóan a következő években is növekedni fog, hiszen a Vidékfejlesztési Program pályázatai csak 50 százalékban fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből vagy hitelből tehetik hozzá a pályázók.
Mi a nehéz időkben is partnerek vagyunk. Rugalmas, hosszútávú jövedelmezőséget biztosító megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket, rendelkezésükre állunk olyan kérdések megválaszolásában is, hogy miként lehet államilag támogatott konstrukciókkal megvalósítani a beruházásokat, mit jelent a támogatáshalmozódás és mikor érdemes előtérbe helyezni a saját forrású hiteleket. (x)