Back to top

Tegyük még hangulatosabbá a karácsonyt hozzá méltó növényekkel!

Ha a karácsony kerül szóba, leginkább a menüsorra, az ajándékokra és a dekorációra gondolunk – utóbbi korántsem csak kézzel készített vagy előregyártott díszeket jelenthet, sokat tehetünk az ünnepi hangulatért például virágokkal. És ha már növényekről van szó: ne gondoljuk, hogy csak a karácsonyi kaktusz és a mikulásvirág létezik.

Ünnepi növények

Fagyöngy: tipikus amerikai filmjelentet idézhet fel a fagyöngy alatt egymást kötelezően megcsókoló pár.

A termékenység szimbóluma alatt megejtett csók hosszú és boldog kapcsolatot, valamint gyermekáldást jelent.

Számos nemzet szívesen használja dekorációs elemként.

Amarillisz: a hosszú száron ékeskedő trombitára emlékeztető virágával méltó élő dísze az ünnepi asztalnak. A szépség hosszútávú megtartásának feltétele a világos hely és a nedves talaj.

Rozmaring: eszedébe jutott, mint ünnepi asztalra kerülő növény? Ugye, hogy nem?

Szerencsére ma már nemcsak fűszernövényként ismert, hanem karácsonyi dekorelemként is egyre kedveltebb.

Az ünnepi pompáért további növények is felelősek. Ha kíváncsi, hogy melyek ezek, kattintson a Coloré oldalára.

Forrás: 
Colore.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.