Back to top

Nyelvében él a nemzet – karácsonyi ízkavalkád ősi receptekkel

Nemcsak a történelmében, hanem az asztalán is él a nemzet – vendéglősként ezt vallja Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem és Cseh Sörház tulajdonosa, aki gasztro- és néprajzkutatókkal együtt derítette fel ünnepeink gasztronómiai hagyományait.

Hogyan szivárogtak be a katolikus ünnepi szokásrendbe a pogány hagyományok? Hogyan lehet a karácsonyi böjt idején mégis csak lakomázni? Melyik ételünk származik az úri és melyik a paraszti asztalokról? Ünnepi asztalaink a boldog békeidőket, az Osztrák-Magyar Monarchia idejét idézik – mondta el Imre, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett. Beszélgetésükből még az is kiderül, hogy egy háziasszonynak – ha ő főzött, ha nem – húsz főig egy 5-7 fogásos menüsort meg kellett tudnia tervezni és lebonyolítani a vendégséget.

Nyelvében él a nemzet – karácsonyi ízkavalkád ősi receptekkel | Martin Imre | MMG - Direkt

„Vannak olyan feljegyzések, amelyek arról tanúskodnak, hogy az anya megesketi a fiát a karácsonyi asztalnál, hogy a népszokásokat tovább viszi, bárhova is házasodjék. A fia nem ezeket a szokásokat tartó leányt vesz feleségül. Mivel pedig a feleség teszi az asztalra az ételt 24-én, a férj minden karácsonyi asztalkor elmondja, hogy az édesanyja ilyenkor ezt és ezt és ezt az ételt tette oda. Ami nem a szemrehányás időszaka, hanem az, hogy a hagyomány így él tovább” – idézi fel a kutatásaikat Martin Imre hozzátéve, hogy ez így működik most is, vagyis felmenőink lakomáit idézzük meg minden ünnepen.

Az emberek nagy többsége nem is tudja, hogy amit ősi magyar konyhának gondol, az mindössze 150- 200 éves: paprikás ételek csak 1850 körül kezdtek divatba jönni.

Ünnepi ételeink is – a korábbi, ezerévek keresztény hagyományok megtartásával – az Osztrák-Magyar Monarchia időszakát idézik.

A 11. és 13. század között a karácsony böjti időszak volt, az egyházi iratok kutatása során kiderült, hogy ezt a magyar egyház negligálta, ami aztán eljutott a Vatikánba is. Ennek maradéka, hogy december 24-én húsmentes a reggeli és az ebéd. A vacsora már kérdéses, hisz a böjti előírások szabetartása miatt elvileg csak az éjféli mise után lehetett lakomázni. Azonban akinek az állatok körül hajnali négy körül már dolga volt, alighanem ilyenkor már aludt és előre hozhatta a lakomát 16.00 és 19.00 óra közé.

A katolikus egyház beolvasztotta a pogány szokásokat is katolikus köntösbe öltöztetve azokat, így engedte meg a szegénységet hirdető egyház, hogy a hal ne számítson húsnak, és a pikkelyeivel a gazdagságot elősegítendő az ünnepi lakoma része legyen. Ugyanezen megfontolásból eszünk egyébként lencsét, kását is az ünnepi időszakban.

Kásák és disznóhús – a szegényebbek ezzel éltek karácsonykor, a gazdagok asztalán ott volt a vad, a gesztenyés pulyka.

A gasztronómia úgymond magasabb szintje mindig az úri asztaloknál volt, hisz ők engedhettek meg maguknak szakácsot, ami már akkor is jól fizető, megbecsült mesterség volt.

A kiegyezés után indul meg a középréteg felemelkedése, és ekkor kezdenek el az úri kaszinókból az akkor megjelenő vendéglőkbe „leszivárogni” különféle ételek, és átalakul az étkezési kultúránk.

Ekkor vált elfogadottá egy csomó étel az ünnepek idején: a borleves, a kocsonya akár disznóból, akár halból, az orjaleves, a halászlé, a rántott ponty vagy harcsa, a roston sült harcsa, megjelennek az első majonézes saláták. Vannak, akik azóta is a disznótorosra esküsznek – egyszóval mindenki jóllakott, és mindezt az ünnep, az együttlét öröme fogta össze.

Desszertek terén sem szűkölködünk hagyományokban: mákos guba, diós, mákos vagy gesztenyés sütemények, a beigli, a zserbó. Mindezek pedig nemcsak 200, hanem akár 2000 éves hagyományokra is visszavezethetők. Minden alapanyagnak szimbolikája van.

2010 óta a magyar gasztronómia a megújulás útjára lépett, amelyben megőrzi a hagyományokat, sőt visszanyúlunk hozzá, amelynek a színvonalas, a helyi ételkultúrát őrző éttermek a legjobb példái.

„Az indonéz vagy japán éttermeknek is van helye, de ennek az országnak olyan gyönyörű gasztronómiai hagyományai és ételei vannak, amiért érdemes lehajolni és ott, ahol vagyunk helyben megmutatni. Mi meg, pesti éttermesek nyugodtan hozzányúlhatunk az ország bármelyik tájegységéhez és beemelhetjük az ottani ételeket a saját étlapunkra.” – mondta a vendéglős.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

Újraéled a legendás séf, Anthony Bourdain étterme

A New York-i Brasserie Les Halles étterem, ahol Anthony Bourdain séfként dolgozott, évek óta zárva van. De hamarosan újra vendégeket fogadhat egy rajongója jóvoltából.

A pánikvásárlás miatt fogyott el az üzletekből a cukor

Elfogyott a kilós kiszerelésű kristálycukor a szerbiai üzletekben, ám a hiány a szakértők és a politikusok szerint nem azért van, mert az országnak nincs elég tartaléka, hanem mert az emberek pánikvásárlásba kezdtek.